Rejtély az euróbevezetés dátuma

2004.05.03. 07:50
Draskovics Tibor pénzügyminiszter 2010-et nevezte meg az euró bevezetésének dátumaként. Ez már a negyedik forgatókönyv. A piaci szereplők szerint a kormány nem tudja, mikorra képes teljesíteni a belépéshez szükséges kritériumokat.
Továbbra is rejtély, mit gondol a kormány az euró bevezetésének ideális időpontjáról. Csütörtök késő este, Draskovics Tibor pénzügyminiszter egy tévéműsorban a 2010. esztendőt nevezte valószínűbb időpontnak, újabb fejtörést adva a piaci szereplőknek arról, hogy vajon milyen makrogazdasági pálya vár hazánkra a következő években.

Ez a kijelentés nagyjából az idén a harmadik-negyedik forgatókönyv azzal kapcsolatban, hogy milyen stratégiát választ a kormány. Mint ismert, 2004 elején kiderült, hogy a kormány nem vállalja a 2008-as euróbevezetés reálgazdasági áldozatainak politikai kockázatait, és egy - később pontosan megnevezendő - 2009-2010-es céldátum mellett tett hitet.

A kormány nem tudja

Mivel a pontosításra nem került sor, a piacban lassan kialakult az a vélemény, hogy a kormány nem is nevez meg konkrét időpontot. Ebben van ráció, hiszen a gyenge hitelesség és a korábban meghiúsuló céldátumok miatt az időpont várakozásokat befolyásoló jellege amúgy is gyenge, viszont az újabb kudarc tovább erodálná a gazdaságpolitika iránti bizalmat.

Ennek ellenére az elmúlt hetekben több politikustól, illetve a kormányhoz közel álló közgazdászoktól hallhattunk olyan véleményt, mely szerint 2009 lenne az optimális dátum, amely felvetette az újabb "konszenzus" kialakulásának lehetőségét. Ehhez képest a múlt heti, 2010-es csatlakozást valószínűsítő bejelentés már ezt is túlhaladottá teszi.

A legvalószínűbbnek jelenleg az látszik, hogy a kormány nem tudja, mikorra lesz képes teljesíteni a belépéshez szükséges kritériumokat. Az erős választási ciklikusságot is figyelembe véve a 2007-es, illetve 2008-as referencia időszak (2009-es, illetve 2010-es csatlakozás függvényében) elfogadható lehet, hiszen a választások utáni esztendők jobban kedveznek egy következetes gazdaságpolitikának, mint a voksolást közvetlenül megelőző időszak. A 2010-es esztendő mellett szólhat az politikai érv is, hogy ha 2005-2006-ban a kormányzat ismét a lovak közé dobja a gyeplőt, akkor egy év nem lesz elég a konszolidációra. Amennyiben ez a gondolat mozgatja a politikát, akkor feltehető, hogy az újabb országgyűlési választás megint erősen próbára teszi majd a magyar gazdaságot.