Európai hírek rántják magukkal a forintot

A spekulánsok által az elmúlt napokban meggyengített forintot – amely a jegybank tegnapi rendkívüli, 3 százalékpontos kamatemelése sem tudott tartósan erősíteni –, ma újabb gyengülési hullám kapta el. Ezt most nem a spekulánsok gerjesztik, hanem Európából menekülnek a befektetők, dobálják az európai országok papírjait, és viszik pénzüket az Egyesült Államokba, amerikai értékpapírokat vásárolnak.

Ezt mutatja, hogy az euró is gyengül a dollárhoz képest, és a térségbeli országok valutái is veszítenek értékükből az euróval szemben. A zloty árfolyama például öt százalék körüli mértékben esett, és közel 27 havi mélypontra került csütörtökön az euróhoz képest. A veszteség délutánra mérséklődött. A lengyel pénzügyminisztérium szerint átmeneti a zloty hanyatlása, a gyengülésnek nincsenek fundamentális okai, azt globális tényezők okozzák. A bankközi devizapiacon 15.30-kor az eurót 3,8860 zlotyn jegyezték, miután szerdán késő este 3,8090 zlotyn volt. Csütörtökön az eddigi napi mélypont 3,9878 zloty/euró volt.

A forint délután fél kettőkor történelmi mélypontra esett, az euró árfolyama elérte a 286-as szintet. Utána negyed órán át 285-286 között mozgott az árfolyam, majd a 284-285-ös sávba került. Három óra körül gyorsan 276 forint/euró alá erősödött az árfolyam, ami fél ötkor 277-278 forint között mozgott.

A forint tegnap késő este az addigi történelmi mélypontra esett (ezt döntötte meg most), 285,30 forint/eurós szinten is kötöttek üzletet. Reggelre 280-ig mozdult az euró a forinhoz képest, onnan még tovább erősödött a forint, 275-ig ment az árfolyam. Nem sokkal dél előtt azonban újra a gyengülés uralkodott el, a forint egészen 282-ig vesztett értékéből. Kisebb megnyugvás után jött a mostani újabb hullám, ami 286 forintig tolta az euró árát forint.

A dollárral szembeni forintjegyzések már 222 körül, a svájci frankkal szembeniek 190 körül járnak.

Nincs spekuláció, nincs beavatkozás

Bár gyengült a forint, a jegybank nem biztos, hogy szívesen avatkozik be ilyen helyzetben, ugyanis a gyengülés, mint említettük, egész Európára jellemző. Ha pedig minden valuta gyengül, és csak a forint maradna stabil, egyértelműen jelezné a spekulánsoknak, hogy az MNB tartja a forintot, ezért könnyen lehet, hogy ez csak olaj lenne a tűzre.

Egy hazai bank devizakereskedéssel foglalkozó munkatársa az Indexnek azt mondta: az október 23-i ünnep miatt a hazai szereplők kiesésével az átlagosnál sokkal kisebb, a szokásosnak felét sem elérő forgalom mellett ha akarták volna, már bedönthették volna a forintot azok, akik a forint esésére játszanak. A gyengülés trendje is arra utal azonban, hogy ezúttal egy rosszkor jött nemzetközi hullámról van szó. A szakértő szerint az árfolyam alakulása alapján egyelőre lényegében kizárható az is, hogy az MNB beavatkozott volna: ebben az esetben gyors és nagyobb ütemű forinterősödést látnánk, most inkább úgy tűnik, a piaci szereplők számára is gát a 285-ös szint.

Ezzel együtt, ha a hullám kitart, az MNB beavatkozása nyilván elkerülhetetlen lenne: ekkor azonban arra is számítani lehet, hogy akár újabb rendkívüli kamatemelés is következik. Erre a jövő héten akkor is sor kerülhet, ha a forint tartósan megragadna a 280 körüli szinten.

Az európai recessziótól félnek a befektetők

Az egész Európára kiterjedő esés 11 órakor kezdődött. Az európai tőzsdéken lefele vették az irányt a részvényindexek (a magyar börze a nemzeti ünnep miatt ma és munkaszüneti nap lévén holnap is zárva). Akkor jelent meg egy nagyon kedvezőtlen makrogazdasági adat, amely felerősítette azokat a félelmeket, hogy Európában komoly recesszió lehet. Az eurózóna országainak ipari termelése augusztusban 6,6 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi teljesítményt, pedig júliusban még növekedést mért a statisztika, és elemzők augusztusra kicsi visszaesést vártak. Az adat tehát komoly arculcsapásként érte a piacot, ráadásul ha augusztusban ennyire gyenge volt a termelés, akkor az év végi hónapokban még jobban visszaeshet a teljesítmény, hiszen szeptemberben a pénzügyi válság még nem éreztette annyira hatását az eurózónában, mint most.

A befektetők nyomban dobálni kezdték az európai részvényeket, az addig pluszban levő brit és kicsi pluszba kapaszkodó német tőzsdeindex meredeken zuhanni kezdett. Így volt ez a francia, sőt lényegében minden európai tőzsdén is, egyebek mellett a törökön, osztrákon, a lengyelen. A brit mutató dél körül 2, a német tőzsdeindex 3 százalékos mínuszban táncolt, vagyis egy óra alatt durván 4-5 százalékot estek. Azóta sem tudtak talpraállni, 3-4 százalékos eséssel állnak délután két óra előtt nem sokkal.

Közben nem kedvezőek az előjelek az amerikai tőzsdék mai mozgására. Itteni idő szerint reggel még komoly emelkedést valószínűsítettek az ameriki határidős mutatók, azóta szinte folyamatosan csökken a mutatók értéke. Sőt átmentek a mínusz tartományba is, ami azt jelzi, hogy az USA tőzsdéi ma – magyar idő szerint fél négykor – eséssel kezdhetnek. A határidős index értéke egyre jobban csökken.

Régiónk is esik, a lengyelek a legjobban

Az egész feltörekvő piaci univerzum szenved egyébként a globális tőkeátrendeződés újabb hullámától, amely a spekulatív jellegű támadás gyanúja miatt duplán rosszul jön a forintnak. A régióban különösen a lengyel zloty szenved, ma már több mint 4%-ot zuhant az euróval szemben. Lengyelországban is építik le pozícióikat a külföldiek, ez érdemi államkötvény-eladásokkal jár, és ez nyomja lefelé a zlotyt. Ma a magyar piac zárva tartása miatt nálunk nem tudják eladni a kötvényeket a külföldiek, ez lényeges ok abban, hogy miért teljesíti felül a zloty gyengülése a forintét, jegyezte meg a Portfolio.hu-nak Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi elemzője. Mindez egyúttal nem sok jót vetít előre a magyar kötvénypiac hétfői teljesítményére.

A régióban a lengel börze 5,7 százalékos zuhanásával alulteljesít, a többiek közül a cseh PX részvényindex 0,1, az orosz RTS 1.2, az osztrák ATX 3,5 százalékos csökkenést mutat.

Közben az orosz és ukrán államadósság visszafizetésével kapcsolatos rendkívüli feszültség új történelmi csúcsokra repítette az 5 éves CDS-felárakat (az oroszt 50 bázisponttal, vagyis fél százalékponttal 1050 bázispontig, az ukránt 200 bázisponttal 2800 bázispontig a küszöbön álló IMF-segély mellett is), és emiatt a magyar 5 éves CDS-felár is mintegy 30 bázisponttal 575 bázispontig emelkedett, jegyzi meg a Portfolio.hu. A CDS (credit default swap) egy olyan strukturált termék, amely akkor védi a vásárlóját, ha az adott vállalat, illetve állam csődbe megy. Minél nagyobb a felár, annál nagyobb az aggodalom arra, hogy a csőd bekövetkezik. Az ukrán hrivnya ma újabb 4 százalékot zuhant, ami az ukrán gazdaság problémáin keresztül a magyar piacot, többek között az OTP árfolyamát érintheti.