Arányeltolódás
Az evára való áttérés ugyanakkor csak abban az esetben lehet kifizetődő, ha alacsony a vállalkozó költségszintje. Az egyéni vállalkozók - akik között szép számban találhatók építőipari vállalkozók, fuvarosok, taxisok, vendéglátásból élők, kereskedők - bevallásaiban megjelenő költséghányad azonban irreálisan magas, 98,2 százalékos volt tavaly. Az egy főre vetített költségek a nyereséges vállalkozók esetében 9,8, a nullszaldósoknál 10, a veszteségeseknél 7,8 százalékkal növekedtek az előző évben. Így a költségek növekedési üteme összességében meghaladta az árbevétel szintjének emelkedését (9 százalék).
Az arányeltolódást vélhetőleg az evára áttért, kiugróan alacsony költséghányadú vállalkozók (például újságírók) okozták, hasonlóan, mint az átlagos árbevétel növekedése esetében, ahol az alacsony árbevételű vállalkozók áttérése okozta a javulást. Az APEH szerint 467 ezer egyéni vállalkozó működött 2003 végén, ezek kevesebb mint 7 százaléka választotta az evát. Az összegzett jövedelmek éves átlaga 594 ezer forint lett, ennél alacsonyabb átlag a 0-250 és a 250-500 ezer forintos éves árbevételi sávban jött ki, a 4 milliós éves árbevételt meghaladó vállalkozók esetében az átlagos jövedelem csaknem 11 millió forint. A jövedelmi polarizáció tehát erőteljes az egyéni vállalkozók körében.
Az árbevétel vonatkozásában hasonló tendencia jellemzi az egyre gyorsabban fogyó egyéni vállalkozói csoportot: az átlagos árbevétel a 0-5 milliós árbevételi sávba tartozók 1,2 milliós szintjétől a 25 milliós bevételt meghaladók átlagosan 68,2 milliós szintjéig terjed. Az 1900 milliárdos összárbevételből adódó országos átlag fejenként 6,1 millió lett.