További Magyar cikkek
Tíz és huszonegy százalék
Információink szerint a felső áfakulcs 21 százalék lesz, vagyis négy százalékponttal alacsonyabb a mostaninál. A jelenlegi középső, 15 százalékos kulcsba tartozó termékek és szolgáltatások többsége "felkerül" ebbe a kulcsba, amiből ezek árának 5,2 százalékos emelkedése következhet. Drágulhat az élelmiszer, ami a rosszabb körülmények között élők, valamint a nagycsaládosok és a nyugdíjasok számára lehet komoly érvágás: ők ugyanis az átlagnál többet költenek ételre.
A felső kulcs mérséklése elvileg 3,3 százalékos árcsökkentéshez vezethetne. A nemzetközi tapasztalatok szerint azonban a forgalmi adó felső kulcsának lejjebb szállítását a kereskedők ritkán építik be az áraikba.
Egyes, most 15 százalékos áfakulcsú termékek, valamint az 5 százalékkal adózók kulcsa januártól 10 százalékos lehet. A most középső kulcs szerint adózó termékek köréből egyes alapvető élelmiszerek, valamint a sajtótermékek kerülhetnek át a 10 százalékos körbe. A gyógyszerek és könyvek ára viszont minden bizonnyal emelkedik majd, az áfaemelés 4,7 százalékos drágítást indokolhat.
Szigorúbb evaszabályok
A kormány tudomásunk szerint tervezi az eva jelenleg 15 százalékos kulcsának felemelését 21 százalékosra. Ez az áfakörbe tartozó evások mostani negatív adóját egy nagyjából 3,5 százalékos adóra módosíthatja. Az áfás evások zsebében minden 100 forintból nagyjából 105 marad a jelenlegi rendszerben, a módosítás után ez 96 forintra csökkenhet.
A kormány tudomásunk szerint tervezi a magasabb költséghányadú vállalkozások evához hasonló, egyszerűbb adóadminisztrációt biztosító adózásának lehetőségét is. Úgy tudjuk, ennek mértéke az eva új szintjénél alacsonyabb, 12-15 százalék körüli lenne.
Nem lesz egy kulcs
Noha a kormány és a koalíciós pártok korábban már egyeztettek a több adónemre (áfa, szja, eva, társasági adó) kiterjedő egykulcsos adó bevezetéséről, úgy tudjuk, ez a kezdeményezés végül megbukott. A 21 százalékos, egységes adókulcs - amelynek közgazdasági megalapozottsága kevés volt, az inkább csak marketingcélokat szolgált volna - több adónemben is számottevő emelést jelentett volna.
Változik az iparűzési adó
A kormány hozzányúl az iparűzési adóhoz is, amely gazdaságpolitikusok szerint az egyik legfőbb versenyképességi akadályt jelenti. Erre két forgatókönyv készült: azt vagy beépítik a társasági adóba, vagy felére (a bruttó árbevétel egy százalékára) csökkentik, és hozzácsapnak egy 5 százalékos kiegészítő nyereségadót. A társasági adó kedvezményeinek csökkentését szintén fontolgatja a kormány, ebben az esetben a vállalkozások terheit a munkáltatói tb-járulék csökkentése mérsékelheti.
Van, amiről már döntöttek
Az adórendszer változtatásával kapcsolatos lépések egyikéről már kormánydöntés is született. A kabinet szerdán döntött az egyszerűsített közteherviselési járulék bevezetéséről. Ezt a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak után kell fizetnie a megbízónak. Az ekho mértéke 35 százalék lesz, ami fedezi a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási, és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat.