A kormány szerint siker, a bankok szerint bukás a Fészekrakó

Sikeresnek értékelte a Fészekrakó első évét a kormányzat. A program indulása óta 22 ezer szerződést kötöttek a bankok, összesen 60 milliárd forint értékben.

A bankok máshogy látják

A bankok azonban kissé borúsabban látják a helyzetet. Az Index által megkérdezett bankok túlnyomó többsége úgy látja, hogy a Fészekrakó miatt csak minimálisan emelkedett a hitelt felvevők száma. Az Erste Bank szerint nem volt jelentős növekedés a lakáshitel igénylők számában. A CIB Banknál, a K&H Banknál, a HVB Banknál, Budapest Banknál és az Inter-Európa Banknál is csak minimális növekedésről tájékoztatták lapunkat. Az OTP Banknál a hitelfelvevők száma mérhetően nőtt. Az ügyfelek többsége vidéki, használt lakásokat vásárolna.

A Raiffeisen Banknál háromezer érdeklődőt regisztráltak az elmúlt egy évben, ezek 10 százaléka nyújtott be kölcsönigénylést. Eddig egymilliárd forintot folyósítottak. Az Erste Banknál 1600 igénylést fogadtak be több mint 11 milliárd forint értékben, és eddig 8 milliárd forintot folyósítottak. A Budapest Banknál 650 millió forint értékben érkezett hitelkérelem. Az OTP Banknál a lakáshitel-kérelmek 14 százaléka Fészekrakó, a banknál hatezer szerződést kötöttek eddig 30 milliárd forint értékben.

Azt a bankok is elismerik, hogy sok olyan fiatalt is elért a program, akik a kiegészítő ingatlanfedezet és az önerő hiánya miatt máshogy nem tudtak volna hitelt felvenni. A korhatár emelését pozitívan értékelik a pénzintézetek, mert a 30-35 év közötti fiatalok inkább képesek a magasabb részletek fizetésére.

Változtatni kellene

Azzal is egyetértett a többség, hogy az ingatlanok vételárát is magasabban kellene meghatározni. Az Erste Bank szerint az összeghatárok miatt csak kisebb lakásokat tudnak venni a fiatalok, ez azonban nincs összhangban a gyermekvállalási tervekkel (főleg akkor, ha a hiteleket 15-20 évre veszik fel).

Felmerült, hogy az állam átvállalhatná a kezességvállalási díjat a hiteligénylőktől. Az állami garancia ugyanis pénzbe kerül, az igénylőnek ezt a folyósításkor kellene kifizetnie. A Fészekrakó első évében azonban az állam átvállalta ezt az összeget. Az idei évtől azonban ki kellene fizetni a kezességvállalási díjat, vagyis az államilag garantált rész két százalékát. A bankok egy része azonban ezt átvállalja az ügyfelektől. A Raiffeisen Bank szerint az ügyfelek egy része nem ismeri az új feltételeket, vagyis nincs tisztában azzal, hogy januártól az új díjjal is számolni kell. Az Erste Bank is átvállalja ezt a díjat az ügyfelektől.

Hatások

Az Erste Bank szerint a program nem volt jelentős hatással a lakáshitel piacra, inkább olyan ügyfélkört értek el, akik hagyományos módszerekkel nem tudtak volna lakást venni. Az Inter-Európa Bank szerint lassú indulás után az év vége felé kisebb élénkülés mutatkozott. Ugyanakkor a bank szerint a Fészekrakó program tömegében nem jelent megoldást a fiatal, önerővel nem rendelkező, viszonylag alacsony jövedelmű ügyfeleknek. A K&H Bank is egyértelműen fogalmaz, szerintük a program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A CIB Banknál is úgy gondolják, hogy nem túl jelentős a Fészekrakó hatása.

A Raiffeisen Bank azonban úgy látja, hogy a program összességében pozitív hatással volt a lakáshitel piacra és kedvező irányba befolyásolta a hiteligénylők lehetőségeit. Az OTP Bank szerint is pozitív hatása volt a programnak a lakáshitel piacra, mert olyan ügyfélkör is megjelent a piacon, amelyik a program nélkül nehezen vagy egyáltalán nem jutott volna saját lakáshoz.