További Magyar cikkek
A délelőtt még bizonytalankodó európai indexek délután, az amerikai részvénypiacok nyitását követően erőteljesen lefelé vették az irányt, az irányadó tengerentúli indexek már több, mint 1 százalékos mínuszban tartózkodnak jelenleg. A BUX enyhe mínuszban fejezte be a hét utolsó kereskedési napját, 0,1 százalékos gyengüléssel 27 750 ponton zárt. A cseh PX index 0,5 százalékot esett, a lengyel WIG-20 1 százalékot erősödött, az orosz RTS pedig 0,3 százalékkal került feljebb. A Fekete Hétfő 20 éves évfordulója tehát nem hagyott nyomott, pedig 1987 október 19-én a modern tőzsdetörténet legnagyobb krachja volt.
Volt előszele, de...
Már az október 19-ét megelőző napok sem teltek teljes nyugalomban, hiszen már szerdán 4 százalékos esést könyvelt el az index, a csütörtök 2 százalékos mínuszt hozott, a péntek pedig 5 százalékosat, mely után már tudták a befektetők a hétfő sem kecsegtet semmi jóval, azonban arra még legmerészebb álmaikban sem gondoltak volna, hogy tőzsde krach következik be.
Az ázsiai és európai börzék már előre jelezték a Fekete Hétfő illatát, hiszen a hong kongi börze mutatója 5% meghaladó mértékben hanyatlott, míg Londonban 10%-ot zuhant az index, ami annak volt köszönhető, hogy a hétvégén Anglia déli részén hurrikán söpört végig, mely mellett az USA és Irán között egyre jobban kiéleződő feszültség is a pesszimista hangulatot erősítette.
A fenti hangulat közepette kezdődött meg a kereskedés a tengerentúlon, melyet a legtöbb befektető legszívesebben inkább a partvonalról nézett volna végig. A nap végi nyugtákon a következők álltak: Dow Jones Industrial Average: -23%, S&P500: - 20%, Nasdaq100: - 15%.
Mi volt a zuhanás oka?
A Fekete Hétfő létrejötteként azóta számos okot felsoroltak a szakértők köztük egyrészt a már említett Amerika és Irán között kiéleződő nemzetközi feszültséget, a részvények túlértékeltségét és a számítógépes portfoliófedezeti programokat...
Sokak szerint jócskán túlvetté váltak a piacok erre az időszakra. 1987 nyarán erőteljes eladói nyomás alá kerültek az államkötvények és a befektetők a részvénypiacok felé fordultak, melynek eredményeképpen augusztustól számítva közel 40 százalékkal értékelődtek fel a főbb tőzsdeindexek. Ugyanakkor októberre már több mint 10%-os kockázatmentes hozammal kecsegtettek az államkötvények, így a profitrealizálás és az ismételt állampapírok felé való fordulás tálcán kínálta magát.
Ugyanakkor a fentiek önmagukban még nem okoztak volna ekkora mértékű zuhanást. Ez így is volt, hiszen a történtekhez nagy mértékben hozzájárultak a fedezeti stratégiát folytató befektetők. A startégia lényege, hogy miközben az egyes részvényeket folyamatosan adják el a befektetők, közben pedig veszik az indexeket, mely ez esetben az S&P500 határidős index volt. A fentiekkel pedig mérséklik veszteségüket.
Az előbb említettekkel több probléma is volt. Egyrészt mindezt egy előre beállított számítógépes program végezte, így már előre lehetett látni, hogy a '87. október 19-ét megelőző heti esést követően a programok automatikusan beindulnak folyamatosan adva el a portfolióban lévő részvényeket és egyre alacsonyabb árakon véve az S&P500 határidős kontraktusokat. Továbbá, hogy ezt a startégiát többen is követték, mely egymást generáló folyamatos eladói nyomást eredményezett a részvénypiacokon...
Jöhet még fekete nap?
Számos elemző és intézményi befektető is úgy véli, hogy a 20 évvel ezelőttiekhez hasonló mértékű esés bekövetkezésének esélye igen csekély, mivel azóta már jóval többféle kereskedési stratégia, számítógépes program és termék érhető el a piacokon. A fentieket támasztja alá az is, hogy a Fekete Hétfő óta a Dow Jones Industrial Average legnagyobb napon belüli leértékelődése 7%-os volt, mely 2001. szeptember 11-én következett be...