Lerázná a liberális kényszerzubbonyt az MSZP

Ígéreteiket felrúgva mégsem adtak szabad utat a szocialisták annak, hogy az Országgyűlés gyorsított ütemben tárgyalja az SZDSZ három prominense, Fodor Gábor pártelnök, Kóka János frakcióvezető és Horn Gábor ügyvivő által jegyzett és elfogadása esetén a szocialista kormányra kényszerzubbonyt húzó törvényjavaslatot. Múlt héten az MSZP még azt deklarálta, hogy a felgyorsított tárgyalási ütemet engedi, ám a parlamenti házbizottság mai ülésén mégsem ezt tették a szocialista tagok és nemet mondtak a költségvetés kiadási plafonszabályát bevezetni célzó törvényjavaslat gyorsított tárgyalására. A liberálisok értetlenül állnak a szocialisták húzása előtt és a ma fél négykor tartandó sajtótájékoztatójukon jelentik be a válaszlépésüket.

Mint beszámoltunk róla, ha a sürgős tárgyaláshoz hozzájárult volna a házbizottság, akkor október 20-án, az adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokról tartandó és a 2009-es költségvetés legfontosabb, első körös voksolása előtt már a törvényjavaslat zárószavazását is megtarthatták volna az Országgyűlésben. Akkor pedig a kormánynak néhány hét alatt át kellett volna dolgozni a jövő évi büdzsé tervezetét, úgy, hogy 320 milliárd forintot lefaragnak a tervezett kiadásokból. Ez az amúgy is alacsony népszerűségnek örvendő szocialisták számára komoly veszélyhelyzetet eredményezhetett volna, igaz, lehetőséget teremtett volna az említett mértékben adócsökkentésre.

Csúszik, bonyolódik

A házbizottság mai tiltása a gyorsított ütemű tárgyalásra azt jelenti, a normál menetrendben folyik a továbbiakban a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása és november második felében lehet csak megejteni a zárószavazást. Ez durván egy hónapos csúszást jelent a gyorsított ütemű tárgyaláshoz képest, ám a helyezet itt bonyolulttá válik. A javaslat a lényegét tekintve nem feltétlenül szenved csorbát lapunk megítélése szerint. Minden attól függ, hogy melyik napon tartják a törvényjavaslat zárószavazását - feltéve persze, hogy a képviselők többsége elfogadja azt.

Ugyanis ha november 22. előtt lesz a zárószavazás, akkor a törvényjavaslatba foglalt 8 napos hatályba lépési idő miatt a jogszabály november 30-a előtt életbe lép és ennek megfelelően kellene átdolgozni a 2009-es költségvetést. A jövő évi büdzsé e tekintetben kulcsfontosságú és amúgy is a legfontosabb voksolása november 30-án lesz: akkor szavaz a Ház arról, hogy mennyi is legyen a hiány, mekkora kerettel gazdálkodhatnak a minisztériumok, mennyi jut egyes feladatokra. Azt követően a parlamenti tárgyalás során már nincs lehetőség ezeknek a főbb számoknak az átírására. Vagyis ha november 22-e előtt zöld utat kap a liberális javaslat, akkor pikk-pakk 320 milliárdot le kellene faragni a 2009-es költségvetési kiadásokból.

Ha azonban november 22-e után bólint rá a Ház többsége a takarékos állami gazdálkodás nevet viselő javaslatra, akkor ez a törvény és a 2009-es költségvetési törvény ellentétbe kerül egymással, de utóbbi átírására annak elfogadásáig, vagyis a mostani állás szerint december közepéig már nincs mód. A költségvetési törvényt valószínűleg csak februárban-márciusban tudnák átdolgozni, a tavaszi parlamenti ülésszak elindulása után.

Az adótörvények ügyében sem egyszerűbb a helyzet. A jövő évi adótörvényeket november 15-ig ki kell hirdetni ahhoz, hogy januártól életbe lépjenek. Így az adótörvényeket addigra elfogadja a parlament (ha persze elfogadja az adócsomagot), amire a költségvetési kiadáslefaragást eredményező SZDSZ-es javaslatot törvénybe iktatná az Országgyűlés.

A liberális javaslat - mint említettük -a kiadási lefaragással teremtene mozgásteret a kormányzati adócsomagban foglalt adócsökkentésnél lényegesen nagyobb adómérséklése. Az adóterheket könnyítő (senki számára nem növelő) törvényjavaslatra nem érvényes a 45 napos szabály, vagyis nem kell legkésőbb november közepéig kihirdetni ahhoz, hogy következő év január 1-jén hatályba lépjen. Így akár - az őszi ülésszak lezárulta miatt - december közepén is elfogadhat az Országgyűlés egy olyan adócsomagot, amelyet a kiadáslefaragást biztosító liberális javaslat alapozna meg és az januárban életbe is lépne. Kérdés persze, hogy a parlament egy olyan helyzetben törvénybe iktatna-e olyan adócsökkentő pakkot, amelyen megalapozó kiadáscsökkentés még nincs a költségvetési törvénybe foglalva, abban átvezetve, és mint írtuk, a költségvetési törvényt februárban-márciusban lehetne ennek megfelelően módosítani.

Muszáj kijavítani a hibákat

Az MSZP miatt meghiúsult gyorsított ütemű tárgyalása a kiadási plafont bevezető törvényjavaslatnak tehát komoly következményekkel jár, de fel lehet hozni érveket amellett, hogy a gyorsított ütemű tárgyalást praktikusan nem lehetett megengedni. Ennek magyarázata, hogy a gyorsított menetrend miatt lapunk által megkérdezett szakértők sem tudták megmondani, egyáltalán módosító indítványokat be lehetne-e nyújtani a szóban forgó törvényjavaslathoz. Márpedig a törvényjavaslaton sok csiszolnivaló van, több hiba is felfedezhető benne. Így ha módosítókkal ezt nem lehetne kikorrigálni, az egy nem jól kidolgozott törvény életbe lépéséhez vezetne - persze később át lehetne írni.

Mindezeken fikarcnyit sem változtat, ugyanakkor fontos momentum, hogy költségvetési ügyekben a főbizottság szerepét betöltő parlamenti költségvetési és pénzügyi bizottsága ma áldását adta arra, hogy a parlament tárgyalja a törvényjavaslatot - de nem volt hivatott dönteni a sürgős tárgyalásról, az a házbizottság hatókörébe tartozik. A költségvetési bizottság mai döntése azért érdekes, mert egyhangúlag támogatták a tagok a tárgyalásra való bocsátást, kormánypártistul, ellenzéki képviselőstül és független honatyástul. Igaz, a házbizottság döntése már ismert volt a költségvetési bizottsági szavazás előtt, így a költségvetési bizottság voksolása már nem jelentett akkora tétet, mint ahogyan korábban számítani lehetett rá.

Lengyel ott volt...

Külön érdekessége a költségvetési bizottság ülésének, hogy megjelent az a Lengyel Zoltán független tag, aki múlt heti távolmaradásával, no meg az azóta a bizottságból kipendertett másik független képviselő, Tóth András hiányzásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzó szocialisták nagy pofára eséstől menekültek meg. Múlt héten Lengyel távolmaradt az üléstől, pedig járt is a Parlamentben az ülés idején, de valamiért elviharzott, amikor megtudta, hogy még nem volt meg a múlt hét kulcsfontosságú szavazása. Ma Lengyel azzal magyarázta akkori tettét, hogy családjával üdülni terveztek, de még nem volt szállásuk. Egyszer csak kapott egy telefont, hogy "most vagy soha", siessen lefoglalni a szállást, ezért hazasietett.

Lengyel sorsa azonban továbbra is kulcsfontosságú kérdés. Az adó- és költségvetési kérdésekben főszerepet betöltő költségvetési és pénzügyi bizottságban 14-14 most a kormánypárti és ellenzéki képviselők száma, Lengyel Zoltán pedig a mérleg nyelve, ő a 29. tag. A Fidesz harcol azért, hogy Lengyel helyett egy fideszes képviselő üljön be a testületbe. Hétfőn Szili Katalin házelnök mentette meg Lengyelt és nem kellett otthagynia az ebben a bizottságban betöltött helyét és átülnie az ifjúsági, szociális és munkaügyi bizottságba.

...és maradni akar

A harc azóta tovább éleződött. A házelnök levélben kérte Lengyel véleményét arról, hogy át szeretne-e ülni az ifjúsági, szociális és munkaügyi bizottságba. Lengyel Zoltán ma azt mondta, hogy asszisztense már fogalmazza a válaszlevelet, de ragaszkodik költségvetési bizottsági helyéhez. Azzal indokolta, hogy neki közgazdasági végzettsége van és ő a költségvetési és pénzügyi bizottságban tárgyalt témákhoz ért, ezt kívánja csinálni a továbbiakban is. (Megjegyezte azt is, hogy ha a Fidesz az ifjúsági, szociális és munkaügyi bizottságból áthozna egy fideszes képviselőt az ő helyére és ő átülne a fideszes székébe, ez azt mutatja, a legnagyobb ellenzéki pártnak nem fontos az ifjúság-, a szociális és munkaügy.)

Lengyel jövője ezzel még nincs eldöntve. A házbizottság hivatott dönteni arról, hogy legyen-e parlamenti szavazás arról, Lengyel és egy fideszes képviselő helyet cseréljenek-e. (A Fidesz egyrészt azzal érvel, hogy egy 2006-os ötpárti megállapodás értelmében őt 13 hely illeti meg a költségvetési bizottságban, most pedig csak 12 fideszes delegált van, másrészt pedig hogy a bizottság összetétele nem képezi le a parlamenti arányokat.) Ha a házbizottságban zöld utat adnának a Fidesz kezdeményezésének, akkor az Országgyűlés voksolna a kérdésben. A szokásjog alapján a parlament nem szokott akadályt gördíteni bizottsági cserékhez, ám előbb a házbizottságban kell hogy átcsússzon valahogy a Fidesz kezdeményezése.