További Magyar cikkek
Az államháztartás és a háztartási szektor túlköltekezését az ország csak jelentős összegű külső források bevonásával tudja finanszírozni. Az állampapír-piaci hozamok emelkedése és a leértékelődési várakozások növekedése azt mutatja, hogy a külföldi befektetők csak drágábban hajlandóak a túlköltekezéshez forrást biztosítani, írja a Napi Online.
Az inflációs cél a legfontosabb
A Monetáris Tanács véleménye szerint a folyó fizetési mérleg hiány csökkentésére az árfolyam leértékelődése nem jelent megoldást. A leértékelődés az infláció emelkedését okozná, ami egyrészt komolyan lassítaná a gazdasági növekedést, másrészt több évvel is késleltethetné az euró magyarországi bevezetését. A leértékelődés költségei jelentősen meghaladnák azokat az előnyöket, amelyeket a külső hiány lakossági jövedelmek és a költségvetési hiány elinflálásán keresztüli csökkentése és a gyengébb árfolyam átmeneti versenyképesség-növelő hatása jelenthetne.
A középtávú gazdasági növekedés szempontjából sokkal kedvezőbb, ha a külső finanszírozási igény csökkentése a költségvetési hiány csökkenésén és a háztartások megtakarításainak növekedésén keresztül, a dezinfláció eddigi eredményeinek megőrzése mellett valósul meg. Ezért addig, amíg a költségvetési szigorítás és a lakossági megtakarítások bővülésének pozitív hatásai nem jelentkeznek, az MNB arra törekszik, hogy magasabb kamatszint fenntartásával az árfolyamot a 2005-ös inflációs cél eléréséhez szükséges szinten stabilizálja. A Monetáris Tanács ülésén jelen volt László Csaba pénzügyminiszter is, állítja a Portfolio.hu.
A Pénzügyminisztérium egyelőre nem kívánja kommentálni a péntek reggeli 300 bázispontos, váratlan és jelentős jegybanki alapkamat-emelés tényét, közölték az MTI-vel a minisztériumban.
"Dilettáns döntést hoztak az MNB-ben"
Dilettáns döntést hoztak az MNB-ben - fakadt ki a Cashline tulajdonosa Albrecht Ottó, aki szerint az elmúlt 15 év legrosszabb döntését hozta meg most a jegybank: a 300 bázispontos kamatemeléssel egy dél-amerikai ország szintjére süllyesztette le hazánkat.
Albrecht felháborítónak tartja, hogy néhány spekuláns befektetési bank pár száz millió euróval ilyen rettegésben tartsa és zsarolja a Magyar Nemzeti Bankot, s kapkodásra kényszerítse. Nem szabadott volna így kétsége esni, idézi a Napi Online Albrecht. Szerinte a jelenlegi helyzetben 100 bázispontos csökkentés lett volna a megfelelő módszer. A mostani 300 bázispontos emeléssel még a hét eleji szintre sem sikerült felkapaszkodnia a forintnak. Szerinte ilyen kamatszint mellett teljesen ellenhetetlenül az ország, a hitelek drágulása a még itt lévő befektetőket is kiüldözi az országból.
Valutaválság
Barcza György, az ING elemzője a forint további gyengülésére számít az elkövetkezendő napokban. A szakértő úgy látja, hogy a januári eseményekkel ellentétes irányú spekulációs támadás érte a forintot, amelybe a piaci szereplők többsége akarva-akaratlanul belesodródott.
A jövőt tekintve a negatívabb verzió, hogy egy valutaválság előestéjén állunk, amelyben a forint további gyengülése akár 280 forint fölé is repítheti az árfolyamot az euróval szemben, a piacra gyakorolt hatások pedig hónapokig elhúzódhatnak - idézi a szakértőt a Portfolio.hu. A másik lehetőség szerint a piacon egy meghatározó német és brit bank "csatájának" lehetünk szemtanúi - 50-100 milliárd forintos nagyságrendben. Ekkor a "robbanás" hatásai néhány napig befolyásolhatják számottevően a piacot.
Csak átmeneti lesz az erősödés?
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője váratlannak nevezte a lépést és hangsúlyozta, hogy annak mértékét semmiképpen nem árazta be a piac. Hozzátette: a kamatemelés ellentétes a jegybank korábbi verbális nyilatkozataival. "A kamatemelés kétélű fegyver az árfolyam alakulása szempontjából" - figyelmeztetett az elemző, hozzátéve, hogy bizalomvesztő hatása is lehet. Nem tartotta kizártnak azt sem, hogy ez megbonthatja a jegybank és a kormány közötti összhangot. Nyeste Orsolya szerint megvan annak a veszélye, hogy a forint erősödése a kamatemelés hatására csak átmeneti lesz.
Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője elmondta: a piac egy része arra számított, hogy a jegybank kivár. Hozzátette azonban, voltak olyan várakozások, amelyek jelentős mértékű kamatemelésre vonatkoztak. Vojnits Tamás hangsúlyozta, hogy a külföldiek kezében lévő jelentős mennyiségű állampapír-állomány nagymértékben leértékelődik a jegybank lépésével.
Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank Rt. elemzője nem várt kamatemelést. Véleménye szerint a spekuláció ellen nem lehet hatásosan fellépni a kamatok emelésével. Az elemző hozzátette, hogy a Monetáris Tanács lépése kedvezőtlen esetben újabb spekulációt és további forinteladást is elindíthat. Ugyanakkor úgy vélte, hogy váratlan időpontja és mértéke miatt - ha 260 alá csökken a forintárfolyam - jól időzített lépés volt a kamatemelés.