Az infláció ugyan magasabb lett a vártnál, de a szezonális hatásokat számításon kívül hagyó, a hosszabb távú folyamatok jelzésére így jobban alkalmas és így az elemzőket is jobban foglalkoztató maginflációs mutató - 2,2 százalék - kiemelkedően jó.
Az erősödésben azonban alapvetően külföldi folyamatok játszanak szerepet. Egyrészt az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos várakozások visszafogottabbá váltak - hangsúlyozta Nyeste Orsolya, az Erste elemzője. A piaci várakozások szerint ugyan a FED még emeli, de óvatosan a kamatot, így most, hogy már biztosra vehető, hogy az nem éri el a négy százalékot, hanem várhatóan 3-3,5 százalék között megáll, ismét vonzóbbá váltak a magasabb kamatot ígérő feltörekvő piacok, mint a magyar. Forintvásárlásra ösztönözhet az euró gyengélkedése is: Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a dollár-euró viszonylatban a héten megjelent, az amerikai valutára nézve elvileg kedvezőtlen makroadatok sem hatottak, vannak olyan - igaz szélsőségesnek tekintett - vélemények is, melyek szerint a két valuta értéke kiegyenlítődhet.
Nem tart sokáig
Az Magyar Nemzeti Bank hétfőn várhatóan tovább csökkenti a magyar kamatot, Nyeste Orsolya és Lányi Bence egyaránt arra számít, hogy a monetáris tanács negyed százalékkal viszi lejjebb a kamatot. Nyeste Orsolya szerint ezzel akár a jövő héten elülhet a váratlanul jött erősödési hullám, és a forint visszakerülhet a 250-255 közötti sávba. Lányi Bence szerint a kamatcsökkentésnek közvetlenül ilyen hatása nem lesz, ám néhány hét alatt, az amerikai kötvénypiacon beindult hozamszint emelkedéssel, illetve a magyar kamatvágást követő itthoni csökkenéssel a fogyatkozó különbség miatt már kevésbé lesz vonzó a forint, és a nyár közepére beállhat a 250-255 közötti szint.
Jelentősebb erősödésre illetve drasztikus gyengülésre egyik elemző sem számít.