Bűzben élő városok

Pécs, Csorna, Bocskaikert, Répcelak – a Magyar Közút Kht.-tól kapott forgalomszámlálási adatok alapján ez a négy település pályázhat Magyarország legforgalmasabb települése címre. Az állami közútkezelő társaságtól összesen 46 olyan magyar település forgalomszámlálási adatait kértük le, amelyen egy- vagy kétszámjegyű főút megy át. Az Index szabta kritérium az volt, hogy a főútnak ne legyen elkerülő szakasza – vagyis az valóban bemenjen a településre –, valamint az, hogy a térségben ne legyen a főút forgalmát elvezető gyorsforgalmi út.

Nagyobb térképre váltás

A közútkezelőtől jellemzően 2007-es forgalomszámlálási adatokat kaptunk – ezek végleges összesítése nemrégiben fejeződött be –, ám egyes esetekben csak 2005-ös vagy 2006-os adatokhoz sikerült hozzájutnunk. Emiatt természetesen nem sikerült abszolút pontos listát készíteni, ráadásul torzító hatása volt annak is, hogy egyes településekről nem 2007-es, hanem csak 2006-os, esetenként még annál is korábbi lélekszám-adatokat tudtunk összegyűjteni.

A románok miatt nőtt a forgalom

Előzetesen arra számítottunk, hogy a legnagyobb forgalmat a 4-es, 6-os és 8-as főutak egyes szakaszain, a Románián keresztül menő balkáni tranzitforgalmat részben bonyolító 43-as, a Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum felől és felé közlekedő tranzitforgalommal terhelt 37-es és 38-as utakon, valamint a 85-86-os főúton látjuk majd. A listából Budapestet kihagytuk, de úgy becsüljük, hogy – mivel a 8-as kivételével minden egyszámjegyű főút és a legtöbb autópálya érinti – feltehetően minden kategóriában az élre került volna. Ha cikkünket végigolvasva úgy érzi, olyan településen lakik, ahol az itt említetteknél is nagyobb a forgalom, ne habozzon, írjon!

A várakozásainkat a felmérés adatai nagyrészt igazolták, bár sajnos például a 43-as mellett fekvő Makóról nem kaptunk 2007-es, csak 2005-ös adatokat, márpedig a dél-alföldi városban a 2007-es román és bolgár uniós csatlakozás növelte meg számottevően az átmenő kamionforgalmat. A román uniós tagság hatását egyébként jól jelzik a szintén román határra vezető 42-es főút adatai: Berettyóújfalunál a napi átmenő forgalom a 2006-os 5633 járműről 2007-re 8462-re, a teherforgalom 1313-ról 2070-re nőtt (mivel ez egy elkerülő szakasz, a Hajdú-Bihar megyei város forgalomterhelési mutatóiba nem számoltuk bele).

Pécs, Debrecen, Csorna

Az abszolút számokat nézve nem meglepő módon két olyan vidéki nagyváros végzett az élen, ahol nincs teljes elkerülő vagy autópálya. A legnagyobb forgalom Pécset terheli: a városon áthaladó 6-os úton tavaly napi átlagban 30 268 jármű közlekedett. Pécs mögött a 4-es főúton közlekedő 26 144 járművel Debrecen állt a második helyen, ez egy 2006-os, a főút 225-ös kilométerén mért érték (a nagyvárosok közül érthető módon Győr az M1-es, Szeged az M5-ös, Miskolc az M30-as miatt nem került a listánkra).

A harmadik, több mint 22 ezer járművel a Győr-Moson-Sopron megyei Csorna – szintén 2006-os értékkel –; a városon egyszámjegyű út nem megy át, kétszámjegyű viszont kettő is, a 85-ös és a 86-os. Szintén két főúttal (6-os és 52-es) lett a negyedik Dunaföldvár a maga 20 471 járműves forgalmával (az 52-est azért vettük figyelembe, mert noha annak van egy kvázi elkerülő szakasza, a forgalom a hídról a városba érkezik). További 17 településnek volt több mint tízezres napi forgalma; ezek közül Makó, ha lennének frissebb adatok, valószínűleg jóval előrébb állna a listán.

A közútkezelő készít egy úgynevezett "egységjármű" értéket is, amelyben a különböző járműfajtákat 0,3 és 2,5 közötti szorzóval számolják. Ez a skála pontosabban fejezi ki a tényleges forgalomterhelést, mint a szimpla járműszám alapján készített. Ebben a rangsorban szintén Pécs az első a 6-os út napi 34 093-as mutatójával, itt már a második Csorna (30 547), míg a harmadik 29 410-zel Debrecen.

Kétutas városok az élbolyban

A másik listában is negyedik Dunaföldvár és ötödik Salgótarján hozott még húszezer fölötti értéket hozott (27 806 és 20 438), 15 ezres érték fölött van a Csornához hasonlóan két út (51-es, 52-es) által terhelt Solt, továbbá – sorrendben – Monor (4-es főút), Pilisvörösvár (10-es), Kisújszállás (4-es), Várpalota (8-as), Bocskaikert (4-es), Szarvas (44-es) és Újfehértó (4-es). A 43-as út melletti két településből Kiszombor 14 956-tal a 14. lett a rangsorban – ez 2007-es érték – Makó az első húszba sem került be; ismét hangsúlyozzuk, a 2007-es adatokkal ez aligha így lesz majd.

A közútkezelő listájából azt is megnéztük, mely városokon halad át a legnagyobb teherautóforgalom. Ebben a listában Csorna szerezte meg a kétes dicsőséget jelentős első helyet napi 5245 teherautóval, a második Dunaföldvár lett 4720-szal. Több mint háromezer teherautóval harmadik Kisújszállás (3688), negyedik Solt (3027). Több mint kétezer teherautó halad át naponta Répcelakon (86-os főút), Kiszomboron (43-as főút), Debrecenben és Körmenden (8-as főút).

Egy lakó, öt autó

A forgalmi adatok és a rendelkezésünkre álló lakosszám alapján azt is megnéztük, mennyi egyes településeken az egy főre jutó napi jármű-, egységjármű- és teherautóforgalom. Érthető módon itt a nagyvárosok a lista aljára csúsztak, az abszolút számok alapján összeállított rangsor középmezőnyében végzett kisebb települések kerültek az élre.

A jármű- és az egységjármű forgalom egy főra jutó mutatója alapján a legnagyobb napi forgalmat egy átlagos bocskaikerti lakó kapja az arcába. A háromezer lakosúnál kisebb Hajdú-Bihar megyei községen átvezető 4-es főúton fejenként majdnem napi öt autó halad át, az egy főre jutó egységjármű-forgalom értéke meghaladja a hatot. A második helyen mindkét rangsorban a bocskaikertivel szinte megegyező nagyságú, Vas megyei Répcelak (86-os) végeztt 2,88-as és 4,36-os mutatókkal.

Naponta több mint két autó jut egy rétsági (2-es főút), kiszombori, solti, dunaföldvári, csornai és badacsomtomaji lakosra is (utóbbi a 71-es főúton fekszik, itt a választásunk némileg önkényes volt, hiszen Balatonalmáditól Vonyarcvashegyig lényegében bármelyik másik települést is kipécézhettük volna), de az 1,84-es szorzóval Vasvár (8-as és 74-es főutak), valamint az 1,38-cal Tokaj (38-as főút) is belefért az első tízbe.

Mindenkire jut egy kamion

Ha csak az egy főre jutó teherautóforgalmat nézzük, akkor Répcelak végzett az élen, majd fejenként napi egy teherautóval (0,95). A második Bocskaikert (0,67), a harmadik Dunaföldvár (0,51) lett. A tízes listán szerepel még sorrendben Csorna, Solt, Vasvár, Rétság, Tokaj, Kisújszállás és Lenti (75-ös főút).

Azt is megnéztük, hogy ahol volt több évre visszatekintő adat, ott hogyan alakult a városok és falvak forgalomterhelése. A román határhoz vezető forgalom megugrott, Kiszomboré például csaknem negyven százalékkal – valamint a már említett 42-es főúté Berettyóújfalunál –, de jócskán emelkedett Kisújszállás forgalma is, míg Dunaföldvár környékén a teherautók száma nőtt érezhetően. Több olyan helyet is találtunk azonban, ahol csökkent a forgalom, ilyen Rétság, Salgótarján, Hódmezővásárhely, valamint több hegyaljai település (Tokaj, Sátoraljaújhely és Szerencs).

Megoldás és félmegoldás

A legforgalmasabb települések problémáját elkerülő vagy gyorsforgalmi utak építése oldhatja meg, ez azonban sokszor csak félmegoldás lesz. Például az M6-os megépül ugyan Pécsig, ám a városhoz dél felől, az 58-as főútig érkező sztráda forgalmát lényegében visszaviszik a baranyai megyeszékhelyre.

Debrecent jelenleg nyugatról kerüli el a 4-es főútig vezető M35-ös, valamint annak folytatása a 35-ös főúthoz. Az északkeleti, a 4-est és a 35-ös főutat összekötő út megépítését most készítik elő – a fejlesztési ügynökség honlapján lévő tájékoztatás szerint az uniós forrásból megvalósuló beruházást idén kellene kezdeni és 2010-ben befejezni. Az út tervezett nyomvonala ellen viszont nagyon tiltakoznak a bocskaikertiek, akik úgy érzik, az az út túl közel megy a házaikhoz, miáltal végképp ők lesznek az ország legforgalmasabb települése.

Kényelmesebb helyzetben vannak a kiszomboriak és a makóiak: a napokban már alá is írták az ő problémájukat megoldó M43-as első, 2010-re elkészülő szakaszának kivitelezői szerződéseit. A listán szereplő több dunántúli település (Csorna, Répcelak, Vasvár) problémáját a 85-ös és 86-os út egyes szakaszainak fejlesztésével, távlatilag az M86-os megépítésével lehetne megoldani.

A legégetőbb a forgalmi adatok alapján a csornaiak problémája. Ők abban reménykedhetnek, hogy idén meg kell kezdeni a 85-ös főút első, várost elkerülő szakaszának építését; a 12 milliárdosra becsült beruházást 2010-re kellene befejezni; emellett további hat beruházást terveznek a 8-as és a 85-ös, 86-os utakon. Az épp egy éve elfogadott, még Kóka János nevével fémjelzett autópálya-törvényben szerepel a Szombathely és Csorna közötti M86-os 61 kilométere, Győr és Csorna között egy M85-ös megépítése, valamint a 8-as főút körmendi elkerülője is – ám anélkül, hogy a törvény határidőket írna elő azok elkészítésére.

Szintén az autópálya-törvényben, így határidő nélkül szerepel a pilisvörösváriak életét megkönnyítő M10-es. Van azonban néhány olyan település, ahol még határidő nélkül sem reménykedhetnek a forgalom csökkenésében. Dunaföldváron és Tokajban a híd jelenti a problémát, míg Rétságon az, hogy a jelenleg Vácig vezető 2-es gyorsút a jelenlegi nyomvonal térségében a terepviszonyok miatt nem építhető továb észak felé.