Füstbe mennek az éttermek

Egy éven belül Magyarországon is borítékolhatóan napirendre kerül a közterületen való cigarettázás szabályainak szigorítása. Ennek elébe menve, már most megkezdték lobbitevékenységüket a hazai vendéglátósok, akikhez csatlakozott a cigarettagyártók érdekvédelmi szervezete is.

Véleményük szerint egy átgondolatlan szigorítás komoly károkat okozhat az amúgy is elég labilis és a jelek szerint átalakulás � kifehéredés � előtt álló hazai vendéglátóiparban. Még 2005-ben Kökény Mihály egészségügyi miniszter 2010-re ígért megoldást a hazai közterületi, ehhez kapcsolódóan pedig az éttermekben történő dohányzás szigorítására.

Szép kép és a realitások

A legújabb hírek szerint New York állam, Írország és Olaszország gyakorlatát már 2009-ben átvenné Magyarország is. A kormányzat illetékes hivatalai előtt fekvő nemzetközi felmérések pozitív képet festenek a vendéglátóhelyeken betiltott cigarettázás tapasztalatairól.

A Magyar Vendéglátósok Ipartestülete azonban, amely adatokat kért az említett három államban működő testvérszervezetektől, azt a tájékoztatást kapta, hogy szinte mindenhol komoly forgalomkiesést hozott a szigorítás, miközben nem csökkent szignifikánsan (1-2 százalékkal) a cigarettafogyasztás.

A legautentikusabb adatot az amerikaiak szolgáltatták: New York államban a tiltás hatására 30 százalékkal csökkent a forgalom, ami az éttermi szektorban 28 százalékos létszámleépítést vont maga után, s 71,5 millió dollárnyi adótól esett el a költségvetés. Írország ugyancsak etalonnak tekinthető ez ügyben: az adatok szerint visszaesett a Nagy-Britanniából érkező konferenciaturizmus, 16 százalékkal esett vissza a vendéglátóhelyek bevétele és a szegmensben a munkahelyek 14 százalékát szüntették meg, ugyanakkor nőtt a cigarettafogyasztás.

Háber Tamás, a Magyar Vendéglátósok Ipartestületének elnöke szerint az éttermi dohányzás betiltása miatti forgalomkiesés kifejezetten károsan érintené a magyar piacot, hiszen az írekkel, az olaszokkal és az amerikaiakkal ellentétben itthon a lakosság mindössze 20 százaléka jár étterembe, míg az említett országokban 70 százalék. Az ipartestület úgy számol, hogy a hazai vendéglátás (idegenforgalom és vendéglátóipar) a megszorítások miatt már így is 4,5 százalékkal kevesebbel járul hozzá a nemzetgazdasághoz. Ráadásul jelenleg zajlik a szegmens fehéredése, amit önmagában is nehezen visel az ágazat.