Zuhan a forint, ki tudja, hol áll meg?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Nemcsak a forint, hanem a régiós és feltörekvő piaci devizák többsége is gyengült szerdán. A lengyel zloty a forinthoz hasonlóan már a kereskedés első perceiben 0,4 százalékot gyengült, a cseh és a szlovák korona a kereskedés kezdetén 0,2 százalékos leértékelődéssel kezdett. Negyedéves viszonylatban szerda reggelig a forint már több mint 5 százalékos leértékelődést szenvedett el, míg a zloty csupán 1,5 százalékosat - írja a Portfolio.hu, kiemelve, hogy a két korona még mindig 1-1 százalékos pluszban van a december közepi árfolyamhoz képest.
Amerikai kamatemelést várnak
A kedden közzétett amerikai termelői inflációs adat magasabb volt a vártnál, ezzel összefüggésben ismét erősödtek a kamatemelési várakozások a FED jövő heti ülése előtt - mondta az Indexnek Török Zoltán. Ez vezetett előbb rövid időn belül több dél-amerikai, majd a feltörekvő piacokhoz sorolt európai deviza gyengüléséhez - tette hozzá a Raiffeisen elemzője, hangsúlyozva: továbbra sem trendfordulóról, nagyarányú tőkekivonásról van szó, pusztán arról, hogy a kockázatvállalási hajlandóság valamivel csökkent. Az ez utóbbit mutató indexek azonban továbbra is magasan állnak, nem zuhannak, azaz kisebb átrendeződésről van szó, melyet rövidesen korrekció is követhet.
Alulteljesít a forint
Az ugyanakkor már egyértelműen látszik, hogy egy az egész régiót érintő helyzetben a rossz államháztartási mutatók miatt a legsebezhetőbb deviza a forint: amikor gyengülés van, túlszárnyaljuk a többieket, amikor korrekció, alulteljesítünk, azaz nem rohamléptékű, de folyamatos a gyengülés - mondta Török Zoltán. A portfolio.hu összesítése szerint miközben reggel óta a forint a 268-as mélypontot is elérve már 1,2 százalékot gyengült, a régióban a többi deviza fél százalék alatt veszített értékéből.
Meddig mehetünk?
Török Zoltán szerint az ugyan megjósolhatatlan, hogy akár most, akár a közeli jövőben meddig gyengül a forint, az azonban látható, hogy bármi is történik, alapvetően nemzetközi folyamatok hatnak a magyar pénzre. Az elemző úgy véli, nem szabadna az elmúlt 3-4 év alapján axiómaként kezelni, hogy a forintnak a sávközép erős oldalán, sőt annak szélén kell tartózkodnia, nem lehetne meglepődni akkor sem, ha hamarosan 275 forint körül kellene fizetnünk egy euróért. Arra pedig számítani lehet, hogy a második félévben mérséklődik a nemzetközi befektetők érdeklődése a feltörekvő piacok és így a régiónk iránt, ami gyengülést eredményezhet.
Igazi zuhanásról akkor lehetne beszélni, ha nagy ütemben, hirtelen gyengülne a forint, és 300 fölé kúszna a keresztárfolyam - mondta Török, ez azonban nem valószínű. Ez már egyértelműen negatív makrogazdasági következményekkel járna. A jelenlegi, alig pár hetes gyengélkedés azonban még nem alkalmas arra, hogy makroszintű következetéseket lehessen levonni.
Lehetséges a jegybanki beavatkozás
Nagyon nehéz megjósolni, meddig tart a forint árfolyamának mélyrepülése, és hol áll meg a gyengülés - mondta Erdős Szabolcs, az Ecostat osztályvezetője. Az elemző szerint aggodalomra adhat okot, hogy a devizaárfolyamot alapvetően meghatározó mindhárom paraméter kedvezőtlenül alakult: rossz az adósság struktúrája, a külső forrásbevonást nem beruházásra, hanem folyó kiadásokra vette fel az államháztartás, továbbá az elmúlt hetekben kedvezőtlenül alakult a nemzetközi pénzügyi környezet is.
Erdős szerint egy esetleges tartós forintgyengülés esetén már az lesz a kérdés, hogy a választások után várható költségvetési kiigazítás elegendő eszköz lehet-e az árfolyam kézbentartására, és ha igen, mekkora korrekcióval lehet kezelni. Az elemző lehetségesnek tart a következő napokban egy jegybanki intervenciót - akár devizapiaci beavatkozást, vagyis forintvásárlást is -, azonban a kamatemeléssel szerinte még lehetne várni, azt ugyanis csak jól átgondoltan szabad meglépni. A Portfolio.hu szerint piaci körökben azt beszélik, hogy 270 forintos euróárig nem fog lépni az MNB. Hosszabb távon az államháztartási hitelesség visszaállítása a legfontosabb feladat, érdemi lépések azonban csak 2007-től várhatók.
Tekintve, hogy az üzemanyagok fogyasztói árának mintegy felét az adót teszik ki, és az árfolyam csak a nettó árra van hatással, Varró László szerint nem rossz az a számítás, mely szerint egy 5 százalékos forintgyengülés mintegy 2,5 százalékos áremelkedést eredményez. Literenként 270 forintos benzinárnál ez öt-hat forint közötti emelést jelent. A Mol szerdától egyébként éppen 5 forinttal emelte a benzin árát.
Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta: a benzin annyiban más e vonatkozásban, mint más, a külkereskedelemben versenyző termékek, mint a ruházati vagy műszaki cikkek, hogy azok esetében a márkakereskedők a raktárkészletnek, a korábban leadott rendeléseknek köszönhetően az árfolyamgyengülés hatásai később jelentkezhetnek, de az áremelkedés ezek esetében sem elkerülhető.
Stresszelhetnek a devizahitelesek
A múlt hét eleji forintgyengülésnél már megremeghetett azoknak a gyomra, akik devizában adósodtak el. Akkor néhány nap alatt tíz forinttal drágult az euró, mintegy hét forinttal a svájci frank, ami öt százalék körüli forintgyengülést jelentett. A 266-os euróárfolyam akkor még megálljt parancsolt a további gyengülésnek. Kedden viszont folytatódott a hétfőn este megkezdődött gyengülés, és az euró délelőtt már a 268 forintis árszintet is megközelítette. A piacon már reális lehetőségnek tartják a 270 forintos euróárat.
A forint ilyen mértékű gyengülése miatt a tavaly augusztusban felvett devizahitelek törlesztő részlete már csaknem tíz százalékkal kerülhet többe (bár banki szakemberek szerint még így is olcsóbb, mintha ugyanakkor forintban adósodott volna el a hitelfelvevő). Vagyis ha valaki 25 ezres törlesztőrészletre számítva vágott bele a hitelre történő autóvásárlásba, annak már a 268 forintos eurónál is csaknem 27 000 forintot kell fizetnie, míg egy 70 ezer forintosra tervezett lakáshiteltörlesztés 77 000 forint közelébe drágulna.
Egy hónap, több mint öt százalék
Tovább rontja a helyzetet, hogy múlt csütörtökön kamatot emelt a svájci jegybank. Mivel a devizahitelesek többsége frankban adósodott el, az 1-ről 1,25 százalékra emelkedő kamatszint - és az emiatt a magyar forintgyengülésen is túl dráguló frank - újabb terheket jelenthet számukra. A svájci frank, amelynek februárban még 161,51 forint volt az átlagos ára, az MNB hivatalos devizaárfolyama szerint hétfőn 167,98 forintba, kedden 169,6 forintba került; a keddi ára már 5 százalékkal volt magasabb a februári átlagnál.
A kamatemelés hatását a kereskedelmi bankok és a lízingcégek a szakértők szerint napokon belül érvényesítik az áraikban. Így azzal együtt már több mint öt százalékkal nőhetnek azoknak a terhei, akik a múlt hónapban vettek fel devizahitelt. Mivel nemzetgazdasági szinten a devizahitelek állománya meghaladja a 2000 milliárd forintot, a tartósan öt százalékkal gyengébb forint 100 milliárdos pluszterhet jelent a gazdaságnak.
| Deviza: | |
| Kölcsön időpontja: | |
| Havi törlesztő részlet: | |
| Új árfolyam: | |
| A becsült új törlesztő részlet: | Ft. |
A külkereskedelemnek jót tesz
A forintgyengülés, ha tartós marad, javíthatja a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességét - mondta Kovács Zoltán Ákos, a Kopint-Datorg külkereskedelmi szakértője. Az elemző ugyanakkor figyelmeztet arra: egyelőre még nagyon nagy a bizonytalanság a forintpiacon, nem látni a változások trendjét. Ha lesz is tartós gyengülés, annak is csak hónapok múlva lesz érezhető a késleltetett hatása. A külkereskedelmi mérleg alakulására ugyan kedvezően hathat a forint értékének csökkenése, azonban a hosszabb távú forintgyengülés miatt meginoghat a befektetők bizalma.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
