Százmilliárdokat bukunk az erős forinttal

Nemcsak az exportőrök feje főhet az immár tartósan erős forint miatt, hanem azoké is, akik európai uniós támogatásból szeretnének fejlesztéseket megvalósítani. A 2007 és 2013 között hazánk rendelkezésére álló strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési támogatási keretösszeget ugyanis euróban határozták meg, és a felhasználásról az Európai Bizottság felé szintén a közös valutában kell elszámolnunk. Mivel a forint az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött – az euró ára már történelmi rekordokat döntve járt a 230 forintos szint alatt is –, az uniós támogatás forintban számolt értéke jelentősen csökkent.

Hogy ez konkrétan mit jelent? A mostani uniós pénzügyi időszakra szóló Új Magyarország fejlesztési terv szerint hazánk 22,4 milliárd eurós támogatást kaphat az EU-tól. Ezt az összeget kiegészíti nagyjából 5 milliárd eurónyi agrárfejlesztési támogatás; emellett az agráriumba érkeznek olyan agrárpiaci és közvetlen termelői támogatások, amelyeket most nem veszünk figyelembe. Már csak azért sem, mert ezekre a fejlesztési tervben sincs hivatkozás, ott is csak azt olvashatjuk: „Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint”.

Hány milliárd a 8000 milliárd?

Ha a 22,4 milliárd euróhoz hozzáadjuk a nagyjából 5 milliárd eurót, akkor nem egészen 28 milliárdot kapunk. A közvetlen agrártámogatások nélkül ennyi uniós pénz érkezik tehát az országba. A kormány a fejlesztési tervben úgy tudta ezt „közel 8000 milliárd” forintnak nevezni, hogy ehhez nagyjából 280 forint/eurós árfolyammal kellett számolnia.

Az euró 2006 nyarán valóban 275-280 forintba került, a jegybank adatai szerint havi átlagárfolyama a június-szeptember időszak négy hónapjában 271,90 és 277,58 forint között változott. Így a 2006 nyári számítások alapján még megalapozott is lehetett a 8000 milliárd forintos hivatkozás. Azonban már 2006 végére 255 forint alá csökkent a havi átlagárfolyam, ami 2007-ben is csak egyszer lépte át ezt a szintet, a többi tizenegy hónapban 245,96 és 254,56 forint között változott. Az év elején ismét gyengült a forint, majd az euró ára idén márciustól indult drasztikus esésnek: márciusban még 260 forintnál drágább volt, egy hónappal később már 254 forint alá került az átlagárfolyam, ami júniusban már csak 242,58 forint volt (ennél erősebb havi átlag 2003 januárjában volt, és most júliusban lesz ismét).

Az uniós pénz gyengülésével viszont a 28 milliárd euró forintban számolt értéke számottevően csökkent. Ha a júniusi átlagárfolyammal számolunk, akkor 6792,24 milliárd forintot, tehát a 8000 milliárdnál 1200 milliárddal kevesebbet kapunk. A júliusi átlagárfolyam várhatóan 232 forint/euró körül lesz, a 28 milliárd euró már csak 6496 forintot, a 8000 milliárdnál 1500 milliárddal kevesebbet jelent.

Ennyit talán nem bukunk, de

Persze a teljes, hétéves ciklusra fölösleges és nem is lehet pontosan kiszámolni azt, hogy mennyit bukhatunk az elmúlt hónapokban felerősödött forint miatt, de a számok jelzik: komoly veszélyt jelenthet a tartósan erős forint. Egyfelől azért kár számolni, mert az uniós támogatások koordinálásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint már odaítéltek 485 milliárd forintnyi támogatást.

Másfelől azért nem lehet pontosan jósolni, mert nem tudhatjuk – az elemzők véleménye is megosztott ebben –, hogy visszatér-e a forint/euró árfolyama a korábbi 250 euró körüli szintre, vagy marad a mostanin (bár még 250-es árfolyamon is van csaknem ezermilliárdos veszteségünk). Tény ugyanakkor, hogy azokat a pályázókat – és feltehetően a kiemelt projektek megvalósítóit is –, akik idén szeretnének a pénzükhöz jutni, nyugtalanítja, egyes támogatási formák esetén pedig kifejezetten károsan érinti a forint erősödése.

Rosszabbul járhatsz, jobban nem

Vannak olyan támogatási programok, ilyen például a norvég alap, amelyeknél euróban kell elszámolni a költségekkel. Ezeknél a pályázók vesztesége kézzelfogható: a pályázat benyújtásakor a költségvetést a napi árfolyamon kellett elkészíteniük, majd az elszámoláskor is napi árfolyamot kell alkalmazni. Tehát ha például 250 forint/eurós árfolyamon terveztek be egy 25 millió forintos fejlesztést, akkor arra 100 000 eurót kaptak. Csakhogy a 100 000 euró most csak nagyjából 23,5 millió forintot ér, a tervben szereplő beruházást pedig végre kell hajtaniuk, így a példában szereplő másfél millió forintot saját zsebből kell hozzátenniük – érzékelteti konkrét számokkal az erős forint okozta veszteséget Dancs László pályázati tanácsadó.

A pályázókat ráadásul nem lehet azzal vigasztalni, hogy ha gyengült volna a forint, akkor jól járnának, mert a rendszer fordítva nem működik. Ha tehát egy doboz nyomtatópapírra 2 eurót, azaz 500 forintot terveztek, akkor hiába menne az euró ára 260 forintra, nem az 520 forintot érő két eurót kapnák meg elszámoláskor, csak az 500 forint értékű 1,92 eurót (hiszen csak annyiról van számlájuk).

Azoknál a támogatási programoknál sem jobb a helyzet, ahol forintban történik az elszámolás. Ha erős a forint, akkor a pályázók kisebb keretösszegből kaphatnak pénzt, így vagy kevesebben jutnak támogatáshoz, vagy egy-egy pályázó kevesebb pénzt kaphat, vagy a kormánynak kell kiegészíteni a keretet az eredeti összegre, mondta Dancs. Aki egyébként az erős forint okozta problémánál is nagyobb gondnak tartja, hogy a kifizetéseket sokszor formai okok miatt halasztják, „volt olyan eset, amikor a teljes dokumentációban egyetlen számláról hiányzott a vevő irányítószáma, ami három hetes csúszást eredményezett”, panaszkodott a pályázati tanácsadó.

Jövőre lesz igazán rossz

Nem is idén, inkább jövőre jelent majd problémát a pályázóknak az erős forint, feltéve, hogy addig is az marad – árnyalta a képet Weisz Miklós, a nagylózsi Agrion Vállalkozásfejlesztő Iroda munkatársa. Mint az elsősorban agrárfejlesztési programokkal foglalkozó szakértő elmondta, a mostani erősödés akár tendenciának is tekinthető, márpedig a forint/euró átváltási arányokat egyes pályázatok esetén az Európai Központi Bank által meghatározott, egész évre érvényes árfolyam határozza meg.

Ez az árfolyam erre az évre 253 forint/euró, így idén még várhatóan nem lesznek jelentős gondok a támogatási keretekkel és a támogatások kifizetésével, mondta Weisz. Ha azonban a mostani 230 forintos euróárfolyam tartós marad, és a jövő évre ezen a szinten rögzíti az átváltást az EKB, akkor a 2009-es pályázatok elosztása és kifizetése súlyos nehézségeket fog okozni. Azoknak, akik pályázata egyik évből átcsúszik a másikba, lehetőségük van átszámolni a költségeiket az új árfolyam szerint, így ők nem buknak a változáson, mondta a szakértő, aki azt mondta, optimista, és 250 forint körüli év végi euróárat vár.

Kevesebben kapnak támogatást

Azt ugyanakkor az NFÜ is elismerte, hogy a jelenlegi erős forintárfolyammal rosszul járhatnak a pályázók. A támogatási szerződések többségében forintban rögzített összegeket tartalmaznak. Így „az erős forint/euró árfolyamon ugyanazon támogatási szerződés alapján forintban kifizetett támogatás az euróban megállapított keretet nagyobb mértékben terheli, mint magasabb árfolyam mellett… erős forintárfolyam mellett ugyanakkora euróban meghatározott támogatási keretből kevesebb forintban finanszírozott hazai projekt támogatására van mód” – közölte az Index kérdésére adott válaszában a fejlesztési ügynökség.

Az NFÜ ugyanakkor megjegyezte: „egy-egy rövidebb, de akár egy-két éves időszak árfolyama nem gyakorol érdemi hatást a forintban denominált támogatási összegre. Ugyanis az csak utólag, a programidőszak zárását követően kalkulálható, a teljes, kilencéves időszak alapján” (azért kilenc év, mert a 2007-2013 időszak támogatásainak felhasználására 2015-ig van lehetőségünk).

A fejlesztési ügynökség arra is felhívta a figyelmet, hogy egy 2006-os uniós rendelkezés értelmében akár 3 milliárd euróval is növelhetik hazánk támogatását. Ehhez az kell, hogy 2010-ben megállapítsák: 2007 és 2009 között az ország GDP-je – például az árfolyamváltozás miatt – plusz-mínusz öt százalékkal eltér attól, mint amit az uniós kötelezettségvállalási összegek megállapítása során figyelembe vettek. Persze ez a 3 milliárd euró egy 235 forint/eurós árfolyamon számolva is csak 700 milliárd forintot jelenthet, ami csak részben kompenzálhatja az esetlegesen tartós forinterősödés esetén forintban elvesztett támogatás összegét.