Forintgyengülés és kamatemelés jöhet

Az eladói oldalt erősítették a külföldi befektetők az állampapírpiacon április és június között, az első negyedév százmilliárdos nagyságrendű bevásárlása után. A forint változatlan árfolyamszintje azonban arra enged következtetni, hogy a tőkebeáramlás nem lassult jelentősen. A statisztikák szerint ebben jelentős szerepe van a lakossági devizahitel-felvételnek, amely a kamatcsökkentések ellenére gyorsult az elmúlt egy évben. A lakosság havonta 250-260 millió euró öszszegben vesz fel devizahitelt. Ez pedig a bankok közvetítésével évi 3 milliárd euró összegű tőkebeáramlásnak felel meg.

Jön a tőke

Összehasonlításképpen: tavaly Magyarországra érkezett ekkora összegű működő tőke, a folyó fizetési mérleg hiánya, azaz az ország devizaszükséglete pedig 6,5-7 milliárd euró között mozog. A lakossági devizaeladósodás felgyorsulása ráadásul a forint kamatszintsüllyedése és az általános hitelfelvételi kedv csillapodása ellenére következett be. Azért tudott a devizahitel-felvétel gyorsulni, mert az új hitelekből csaknem kizárólagos részesedést vívtak ki a deviza alapú termékek a lakosság körében.

A helyzet azonban több szempontból is kockázatosnak nevezhető. Ezt követően pedig visszaeshet az így generált tőkebeáramlás is, ez kipukkaszthatja a mostani devizahitel-buborékot. A jelenlegi helyzet legfontosabb veszélye, hogy a forint árfolyama pont a lakossági devizahitel-felvétel miatt stabil és erős, a lakosság pedig az árfolyam rövid távú stabilitását hosszú távra kivetítve bátorodott fel. A téma jelentőségét mutatja, hogy piaci értesülések szerint az Európai Központi Banknak is a lakossági devizahitelezés jelentette kockázat volt a legfontosabb aggodalma az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II) való gyors csatlakozásunkat illetően.

Veszélyes forintgyengülés

A devizahitelezés generálta tőkebeáramlás kiesésével ugyanis fennáll a veszélye, hogy a forint meggyengül, piaci elemzői szemszögből a kérdés inkább az, hogy ez mikor következhet be. Jelenleg ugyanis töretlen a népszerűsége a devizahiteleknek, az év végi fogyasztási hajrá pedig akár egy újabb lendületet is adhat a piacnak, de ezt követően már visszaeshet a népszerűsége. S ekkor megismétlődhet a kamatkülönbözet hajtotta devizaspekulációk szokásos története, a sokáig, például 2005-ben várt, de be nem következett árfolyamgyengülést az idei év végén vagy jövő év elején felváltja az árfolyam-stabilitási várakozás, amelyet az ezúttal már váratlan árfolyamzuhanás rombol szét.

Elméletileg elképzelhető, hogy a forint csak minimális gyengüléssel ugorja át a tőkebeáramlás szerkezeti változásának akadályát, amennyiben például a devizahitel-piac telítődése "bevárja" a választásokon győztes új kormányt, amely a gyors és határozott egyensúlyteremtés céljával újból a hazai állampapírpiacra csábítja a külföldi befektetőket. A most ingyenebédnek tűnő devizahitelek kockázatát azonban könynyen lehet, hogy jövőre megérzik az adósok, hiszen melyik külföldi befektető sietne a forintvásárlással 250, 255 vagy akár 260-as árfolyamon, amikor hátradőlve kivárhatja, hogy számára kedvezőbb, magasabb árfolyamot kapjon eurójáért? Elemzői szemmel már érik az újabb választási kamatemelési forgatókönyv, csak azt nem tudni, 4,5, 5, esetleg 6 százalékról indul be majd a korrekció.