Búcsú a 62 éves bortól és egy friss papír zsebkendőtől

Természetesen a bevezetése évében, 1946-ban került a legtöbb termék és szolgáltatás 1 vagy 2 forintba – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott évkönyvek adataiból. A forint 1946. augusztus 1-jén váltotta le az addigra a hiperinfláció miatt teljesen elértéktelenedett pengőt, amelyből 400 000 kvadrilliót kellett adni egy forintért (ha ezt számokkal írnánk le, a 4-es mögé 29 nullát kellene írnunk).

A forint értékét 1946-ban egy pénzügyminisztériumi hirdetmény – az akkori előírásoknak megfelelően – az arany árában is kifejezte. Az akkori 78 612/1946. (VII. 30.) P.M. hirdetmény alapján: 1 forint értéke 0,0757575 gramm arany súlyának felelt meg.

Olcsóbb a bor, mint a tej

Természetesen ennél fontosabb volt a forint vásárlóértéke, amit az 1946-os pénzreformot elindító kormányrendelet a háborút megelőző árakhoz képest állapított meg. Az 1943 és 1946 közötti időszakot összefoglaló statisztikai évkönyv szerint 1946. augusztusában 1 forintért lehetett venni a nagybani kereskedésben 1 liter bort, csaknem két kiló búzát és nagyjából 3 kiló kukoricát (ez utóbbinak a 100 kilónkénti ára 32 forint volt).

Az alapvető élelmiszerek közül egy kiló kenyér augusztusban 92 fillérbe került, egy liter tej 1 forint 80 fillérbe – ez utóbbi ára az év végére 1,44 forintra csökkent –, egy kiló sóért 1,84 forintot kellett fizetni. A tojás darabjáért 32-38 fillért kértek, így nagyjából három tojás került 1 forintba. Egy kiló liszt 88 fillér, egy kiló kukoricaliszt 1 forint, a fehérbab kilója 1,04-1,08 forint, a fehérburgonyáé 43-46 fillér között változik az év végéig.

Nem volt gázáremelés

Voltak olyan idényáras zöldségek, amelyek decemberre jelentősen megdrágultak: egy kiló fejes káposzta ára 58 fillérről 1,43 forintra, a hagyma kilója az augusztusi 39 fillérről decemberre 3,10 forintra nőtt. Az augusztusban 52 filléres spenót decemberben már több mint 5 forintba került.

Egy kiló petróleumot 1,08-1,31 forintért lehetett venni, 1 kiló nehézbenzin ára 1,59-1,66 forint között változott, de még egy kiló ólmot is vehetett, aki akart, 2 forintért. Egy gyerekharisnya 2,15 forintba, egy doboz cipőkrém 1,5 forintba került (egy tubus fogkrém viszont több mint 4 forintba). 40 fillérbe volt egy újság, egy mozijegy 1,2 forintba (Budapesten 2-be), egy szál cigi 8 fillérbe, egy doboz gyufa 24-be, egy hajvágás 1,40-be került.

Mai szemmel nézve olcsók voltak az energiahordozók is: 1 köbméter gáz augusztusban még 80 fillér, decemberben már csak 76 fillér volt, 1 kilówattóra villany 64-80 fillér (novembertől olcsóbb), majd 1947 végén már csak 50 fillér. Egy kiló koksz 27 fillérbe, egy kiló tatai barnaszén 17 fillérbe került a nagybani árakat tartalmazó statisztika szerint.

A drágulás tíz éve

A következő tíz évben számottevően átalakultak az árviszonyok, 1956-ban már jóval kevesebb dolgot lehetett megvásárolni 1 vagy 2 forintért. Igaz, az átlagbér már 1000 forint fölött volt: az ipari dolgozók havonta 1308 forintot kerestek, a mezőgazdaságban 1028 forintot, az államigazgatásban 1205-öt lehetett keresni. Egy vájár 1985 forintot vitt haza – 1957. februárjában már 2465-öt –, egy fonó viszont csak 955-öt.

Ugyanakkor már 3-3 forintba került egy kiló kenyér és egy liter tej is, ezeket 1949-ben lehetett utoljára 2 forint alatti áron megvenni. Igaz, egy kiflit még 40 fillérért, hozzá tíz deka túrót 1 forintért lehetett venni, szintén 1 forint volt a főzőtök kilója a budapesti piacokon. Egy tojás 1,5 forint – ez szintén ötszörös drágulás –, egy kiló krumpli és paradicsom 1,6, a fejes káposzta 2 forint volt.

A hús ára ennél is nagyobb tempóban, öt-tízszeresére nőtt a tíz év alatt. Így míg 1946-ban egy fél kiló birkát 1,40 forintért kaphattunk, de még az akkor legdrágábbnak számító borjúhúsból is 2 forint körül volt egy fél kiló, 1956-ban már csak 10 deka marhahús vagy csontos borjúhús jött ki nagyjából 2 forintból, ugyanennyi virsli pedig már 3 forintba került.

Az évtizeddel korábban még olcsó bor áráról nincs adat, egy félliteres sör 2,5 forintba, tíz szál Levente vagy Kossuth cigi 1,2 forintba, a Simphonia vagy Harmónia márkájú cigikből ugyanennyi 1,6 forintba került. Az ebben az évben bevezetett ötös lottón egy fogadásért 3,3 forintot kellett fizetni, ekkor ennyi volt az 1947 óta működő totózásban is a minimális fogadás ára.

Továbbra sem volt gázáremelés: annak köbmétere 78 fillér, a villany kilówattórája 1,37 forint volt. Egy kiló tatai brikett 50 fillérre drágult, a koksz 70 fillér, a barnaszén 22 fillér volt. Egy újság 60 fillérbe került. Egy budapesti vonaljegyért 50, átszállóért 70 fillért kellett fizetni, fapados személyvonaton 4 kilométert tehettünk volna meg egy 1 forintos jeggyel. 2 forint volt egy doboz cipőkrém, tíz deka 60 százalékos mosószappan és egy ceruza, de ugyanennyiért 4 centiszer 70 centis Goldsol márkájú selyemszövetet is vehettünk.

Nagy volt a jólét

Tíz helyett tizenkét évet ugrunk, 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus évében vagyunk. Nettóban a munkások 13 686, az alkalmazottak 17 971 forintot, a paraszti-kettős jövedelműek 14 121 forintot keresnek egy év alatt. A központi tervutasítás szerepe csökken, az állam a népgazdasági tervben csak a legfőbb kérdésekben és irányelvekben dönt, az árrendszert azonban továbbra is a pártközpont irányítja.

Miközben a fizetések csaknem a tízszeresükre emelkedtek, egyes árak nem vagy alig változtak. A tej és a kenyér még mindig 3 forint, a kifli még mindig 40 fillér, a tíz deka túró is csak 1,1 forintra, a tojás 1,8 forintra drágult.

A hústermékek és zöldségek, gyümölcsök viszont lassan kikerülnek az 1-2 forintos körből: tíz deka sertészsír még 2, de ugyanennyi marhahús már 3 forint. A krumpli kilója csaknem 3, a többi zöldségé 3 forint fölött, a gyümölcsök közül a szőlőért már 6 forintot is elkérnek.

Húsz szál cigi vagy egy sör

A bagósok nem szívtak túl nagyot: tíz szál Kossuth 1,4 forint, tíz szál Harmónia 1,8 forint, egy félliteres sör viszont már 3,5 forint. A gáz köbmétere 86 fillérre drágult, az áram kilówattóránkénti ára 97 fillérre csökkent.

Egy villamos vonaljegy 1 forintba került, a vonatjegyek ára nem változott 12 év alatt: továbbra is 4 kilométert tehettünk volna meg egy 1 forintos jeggyel. Az iparcikkek közül már csak tíz centi ágyneművásznat vehettünk volna a most bevont érmék egyikéből, ennek ára ugyanis 1,8 forint volt.

A fogkrém 2,5 forintba került (1946-ban még több mint 4 forintba), kijött 2 forintból tíz deka mosószappan, és egy tubus babakrém is (mindkettő ár 1,8 forint volt). A cipőkrém 1,9 forintba, egy fél liter foltbenzin 2 forintba, egy doboz gyufa 30 fillérbe került. Egy ceruzáért már csak 1,2 forintot kellett fizetni, egy újságért 80 fillért.

Begyűrűzés, eladósodás

1978-ban már túl vagyunk az első nagy olajválságon, de ebből alig érzünk valamit. Az egy főre jutó éves átlagos jövedelem 36 425 forint, olyan jól élünk, hogy már merünk eladósodni: az összes hitelfelvétel 29,1 milliárd forint, ebből 7,323 milliárd forint az OTP építési kölcsönök összege, míg 5,4 milliárdot költünk áruvásárlásra úgy, hogy arra szintén az Országos Takarékpénztártól kapunk pénzt.

Az olajárak drágulása azért már begyűrűzött: fél liter 86-as autóbenzin 2,5 forint – 1970-ben még csak egy liter volt 3 forint volt –, a gáz átlagárára 1975-ből van adat, akkor 1,65 forint volt egy köbméter. A villany kilówattóránként 75 fillérbe került.

A tömegközlekedés nem drágult: a villamos vonaljegy továbbra is 1 forint, nem emelkedett a vonatjegy ára sem, bár fapados helyett már a másodosztályú megnevezéssel találkozunk. A BKV egy buszjegyet 1,50 forintért adott, egy villamosjegy továbbra is 1 forint volt.

Forintos kolbász

Ez a 3,60-as kenyér időszaka – érdekes módon az 1978-as statisztikai évkönyv már 1960-ra visszamenőleg is ennyire hozza ki egy kiló kenyér árát, miközben az 1968-as a hatvanas évekre 3 forintos árat tüntet fel. Egy darab tojás még mindig 1,8 forint, tíz deka sertészsír 2 forint, egy kiló só viszont már 2,5 forintba kerül.

A húsféleségek és hústermékek tízdekánkénti ára már 3 forint fölött van, például a gyulai kolbász ekkor dekánként kerül 1 forintba. A zöldségek és gyümölcsök kilója 4-10 forint között van, a sárgarépából 10 deka 1 forintba, a szőlőből ugyanennyi 1,6 forintba kerül.

Egy pikoló sörre még futja a bélás

Az 1946-ban még literenként 1 forintos borból 1978-ban már a kisfröccshöz való 1 decit is csak 2,6 forintért lehet megvenni, a csapolt világos sörből pedig csak egy pikolót vehettünk a bevont érmékért, 1,7 forintért. Ugyanennyi tíz szál Kossuth cigaretta, tíz szál Fecske viszont 2,8 forintba kerül.

Két forintért lehet venni nagyjából 100 méter fehér varrócérnát, ugyanennyi a tüzelésre használt gázolaj egy literje – és a P. Mobilnál ekkor már ennyi egy dal is. Egy doboz gyufa 40, egy újság 80 fillér volt harminc évvel ezelőtt.

Egy szál cigire elég a forintunk

A következő tíz év már az észrevehető drágulás időszaka, így 1988-ban a bontott csirke és a párizsi kivételével minden húsféleségnek egy dekája is drágább 1 forintnál. Egy 25 szálas doboz talpas – füstszűrő nélküli – Kossuth cigaretta 11,50 forintba kerül, vagyis 1 forintért nagyjából két szálat kaphattunk volna. A húsz szálas, szűrős Fecske 15,10 forint volt, vagyis abból már csak nagyjából egy szálra futotta volna 1 forintból.

Az alapvető élelmiszerek közül a kenyérből tíz dekát vehetünk 1 forintért, tejet szinte semmit: már egy fél liter is drágább öt forintnál. A tojás darabja 2,8 forintba kerül, a zöldségek és gyümölcsök átlagos tízdekánkénti ára 1-2 forint, de a narancsé megközelíti az 5 forintot.

A tüzelőolajból most már csak negyed literre futotta volna 2 forintból. Egy liter 86-os benzin 21,40 forint, 92-es 23, 98-as 24,60 forint volt. Ez már a BKV árain is látszik: egy buszjegy ekkor már 3 forint volt, egy villamosjegy viszont még kijött 2 forintból. Egy évvel később viszont már 5 forintot kellett fizetni egy villamosos utazásért.

Húsz éve 1 forintért kaphattunk volna egy centi hosszú, kilencven centi széles műselyem szövetet, egy darab 28-as méretű Perlux márkájú gombot, és már csak 30 centi fehér varrócérnát. A hétköznaponként megjelenő napilapok átlagára 1,80 forintra emelkedett.

Egy slukk cigire még futja

Tíz évvel ezelőtt már szint semmire nem volt jó az egyforintosunk. Kenyérből már 1 dekát sem lehetett volna 1 forintért kapni, hiszen a kilónkénti átlagár 111 forint volt. A mezőgazdasági felvásárlási árak alapján tíz deka répa, alma, paradicsom vagy árpa jött volna még ki 1,7-2 forintos áron, a kiskereskedelmi forgalomban azonban már 60 forint volt egy kiló krumpli és 107 egy kiló alma.

Már nem futotta utazásra sem az apróból, távolsági buszon ötven kilométerre egy teljes árú menetjegy 828 forintba került, egy BKV vonaljegy 109 forint volt, egy másodosztályú vonatjegyért száz kilométerre 1140 forintot kértek el. A dohányosoknak sem volt már elég az egyforintos, már egy szál cigaretta is csaknem 10 forintba került.

Sajnos a statisztikai évkönyvben nem találtuk meg, mennyi volt egy doboz gyufa, talán az még belefért volna a keretbe. Ami biztos: a most bevont érmékért még tíz deka brikettet (1,64 forint), fél köbméter gáz (1,6 forint), valamint egy darab papír zsebkendőt (egy százas csomag 93,70 forint) vehettünk volna. Mint ahogyan egy darab papír zsebkendőt most, 2008-ban is: egy áruházban, igaz akciósan, 55 forintos áron láttunk 80 darabos kiszerelésben. Egy olvasónk közlése szerint egy kis méretű ingvállas táska 1,92 Ft, de ennyibe kerül egy 40x60 mm-es simítózáras tasak is.