Nem veszélyes az erős forint

2007.09.28. 08:22
Az inflációt is figyelembe vevő nominál forintárfolyam az elmúlt években lényegesen kisebb mozgást mutat, mint amit egyébként érzékelnénk. Ha termelői árak alakulását is figyelembe vesszük, nem mondható, hogy az erős forint gyengítette a versenyképességet, és erre nem is kell számítani.

A Portfolio.hu rendszeresen figyeli, hogyan változik az árfolyamalapú versenyképesség a gazdaságban. Egy széleskörű adatrevízió miatt most visszamenőleg is módosultak kissé az adatok, így különösen érdemes számba venni, hogy miként alakultak az elmúlt hónapokban a különböző reálárfolyam-, illetve versenyképességi mutatók, illetve mi várható a közeljövőben.

Az idén az infláció megugrása és az árfolyam ingadozása gyakorolta a legnagyobb hatást a különféle versenyképességi mutatókra. A külkereskedelmi partnerek fizetőeszközeivel szembeni (effektív) nominális forintárfolyam tavaly ősztől kezdett erősödni, épp akkor, amikor az infláció is gyorsulni kezdett.

A nominális forintárfolyam 2001 óta tulajdonképpen folyamatosan egy 10 százalékos sávban ingadozott, és az elmúlt egy évben a gazdaság kritikus helyzete majd a kiigazítás beindulása a képzeletbeli sáv két széle között erőteljesen megrángatta a forintkurzust. Éppen ezért egy évre visszatekintve már nem is a nominális árfolyam mozgása, sokkal inkább az infláció felpörgése magyarázza azt, hogy a reálárfolyam-mutató az áralapú versenyképesség romlását mutatta az év első negyedében.

Álltunk már jobban is

A folyamat azonban a tavaszi hónapokra elakadt, és a mutató stagnálni kezdett. Ennek elsődleges oka, hogy az infláció is jelentősen mérséklődött. (Megtévesztő lehet, hogy az éves fogyasztói árindex továbbra is magasan áll, ám ne feledjük, hogy ez elsősorban a 12 havi időszak elején bekövetezett hatósági intézkedések eredménye, a második szakaszban azonban az áremelkedés üteme kifejezetten visszafogott volt.) Sőt, a világ tőkepiacain lezajlott tőkepiaci turbulencia a forintot augusztusban jelentősen gyengítette, így a reálárfolyam-mutató a nyár végén szintén kisebb gyengülést jelez.

Szeptemberben azonban ez a hatás már el is tűnhet, hiszen a forint korrigált, sőt, a dollár keresztárfolyamának gyengülése még tovább erősíti a reálárfolyamot. Ráadásul az árszínvonal-emelkedési tempó is gyorsulhat kissé az év hátralévő részében (továbbra is fix bázison számolva, emellett azért természetesen a 12 havi index a bázishatás miatt így is szép nagyot esik majd szeptemberben), ezért úgy kalkulálunk, hogy a fogyasztói árindex alapú reálárfolyam a következő egy évben tartósan erős marad.

Nem a fogyasztói, a termelői ár számít

A termelői szféra sok területén azonban nem annyira a fogyasztói árindexszel érdemes korrigálni a nominális árfolyamot, hanem a termelői árak belföldi és külföldi alakulásával. A feldolgozóiparban például a termelői árak jóval kisebb ütemben emelkedtek, mint a fogyasztói körben - különösen az utóbbi néhány hónapban. Az így számított reálárfolyam-index sokkal kisebb mértékű árversenyképesség-romlást mutat. Sőt, ha a kilátásokat a mutató elmúlt években megfigyelt mozgásával együtt vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a 2005-2008-as időszakban egy kisebb megingást leszámítva várhatóan stabilan alakul a termelői árindex alapú versenyképességi jelzőszám.

Mindebből az is látszik, hogy a nominális forintárfolyam (versenyképességi szempontból vizsgált) túlzott erősségére vonatkozó aggodalmak csak akkor lehetnének helytállók, ha 2005 és 2007 között folyamatosan halmozódó versenyképességi problémákkal találkozott volna a feldolgozóipar. Ezt azonban sem az exportdinamika, sem a belföldi értékesítések nem támasztják alá.

Még inkább ez lehet az érzésünk, ha a versenyképességi mutatóban nem csak az árváltozást, hanem a termelékenységjavulást is figyelembe vesszük. A fajlagos munkaerőköltség változásával korrigált árfolyamindex ugyanis az mutatja, hogy hiába a viszonylag gyors béremelkedés, a termelékenységjavulás a feldolgozóiparban fedezetet nyújt erre. Ebből aztán egyenesen következik, hogy jelenleg a fajlagos munkaköltség (unit labor cost, ULC) alapú reáleffektív árfolyam messze van a 2005 eleji mélypontjától.

Ráadásul a következő másfél évben a középtávú folyamatokat kivetítve nem is igen számíthatunk erőteljes versenyképesség romlásra. Amennyiben a forint nominális árfolyama a jelenlegi szint közelében alakul, úgy a feldolgozóipar versenyképességét erről az oldalról nem fenyegeti veszély.