Gyurcsány Ferenc köpönyeget fordított gázvezetékügyben?

2007.04.23. 13:08
A Mol szibériai lelőlehelyekhez való hozzáférési esélyeit csökkenti az orosz Gazeta értékelése szerint, hogy Magyarország kihátrálni látszik a Kék Áramlat, a Gazprom új csővezetékprojektje mögül. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezúttal a Nabucco mellett nyilatkozott, állítja a lap.

Egy moszkvai lap szerint Magyarország hátraarcot hajtott végre a gázvezeték-dilemmában, elállva attól, hogy az orosz Gazprom által kezdeményezett Kék Áramlat-tervezetet támogassa az EU-féle Nabucco vezetékkel szemben. A magyar álláspont változása véget vethet a Kék Áramlat-elképzelésnek, de halványíthatja a szibériai olajmezőkhöz való magyar hozzáférés perspektíváját is, latolgatta a Gazeta hétfői kommentárjában.

Gyurcsány szavait lesik

A liberális lap Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a múlt héten Londonban tett megjegyzéseiből következtetett a magyar gázálláspont megváltozására. Mint írta, Gyurcsánynak az orosz energiafüggés mérséklésére tett londoni utalásait a "szakértői közösség" úgy értelmezte, Budapest a Kék Áramlat támogatásától a Nabucco felé fordul.

A Gazeta felidézte a Gazprom és a Mol tavaly nyári megállapodását: közös vállalatot hoztak létre a Kék Áramlat és egy hozzá kapcsolódó, tízmilliárd köbméteres kapacitású magyarországi gáztározó megvalósíthatóságának felmérésére.

Veszélyben a Mol lelőhelyei?

Nabucco-s javaslat a parlament előtt

Ezután a Molnak, amely 2002-ben jutott hozzá első olajkitermelési lehetőségéhez Oroszországban egy nyugat-szibériai vegyes vállalat keretében, sikerült újabb kutatási-bányászati koncessziókat szereznie a múlt év második felében, mutatott rá az orosz lap, nem zárva ki, hogy ezt a sikert a magyar cég az orosz állami ellenőrzésű monopóliumhoz fűződő barátságának köszönhette.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 14 igen és nyolc tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a hétfői ülésén a földgázellátásról szóló törvény módosító javaslatát. A törvénymódosítás feltétele annak, hogy Magyarországon menjen keresztül nemzetközi gázvezeték, lényege pedig az, hogy a Nabucco vezeték építésére és üzemeltetésére öt ország gáztársaságainak közös vállalkozása, a Nabucco International meghatározott ideig egyben értékesíthesse majd a gázvezeték-kapacitásokat a török-iráni vagy török-grúz határtól az ausztriai Baumgartenig. A törvénymódosító javaslat indoklása szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a vezeték rajta haladjon keresztül. Ez jelentős mértékben növeli az ország biztonságos ellátását.

Mindamellett a Gazprommal való szoros együttműködéssel a magyar kormány éles bírálatokat váltott ki nemcsak a hazai ellenzékből, hanem az európai partnerekből is. Budapestet az EU energiapolitikai egységtörekvéseivel való szembenállással és az orosz érdekeket előmozdító lobbizással vádolták meg.

A jelek szerint az európai és amerikai diplomaták élénken hangoztatott aggodalmai megtették a hatásukat Magyarországra, vélte a Gazeta, idézve Göncz Kinga külügyminiszternek azt a nyilatkozatát, amelyben tagadta, hogy Budapestre nyomás nehezedne a vezetékdilemmában, de prioritásnak nevezte a Nabuccót.

Tényleg fordulat?

A Nabucco vs. Kék Áramlat vita azt követően lángolt fel, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az International Herald Tribune-nek adott interjúban álomnak nevezte az európai olajtársaságok által tervezett és az EU egyik kiemelt energiaprojektjeként uniós, de egyelőre csak politikai támogatást élvező Nabuccót. Az Indexnek nyilatkozó elemzők már korábban is arra hívták fel a figyelmet: miközben a politikai nyilatkozatok közvetetten ugyan segíthetik vagy hátráltathatják mindkét vezetéktervet, a magyar kormány nincs tényleges döntési helyzetben.

Magyar részről a Mol mindkét vezeték mellett elkötelezte magát, részt vesz a Nabucco konzorciumban, a nyárra pedig a Gazprommal közös leányvállalata elkészül a Kék Áramlat megvalósíthatósági tanulmányával. A vita alapján úgy tűnik, mintha egyértelmű lenne: a két vezeték kizárja egymást, egyidejűleg nem építhetőek meg. Ez azonban, különösen annak fényében, hogy egyelőre a Kék Áramlat esetében a megvalósíthatósági tanulmány sem készült még el, és a pontos nyomvonal sem ismert, korántsem tekinthető egyértelműnek.