A Magyar Hírlap dolgozói megmentenék a lapot

2004.11.01. 17:16
Az Index információi szerint felmondási idejük alatt ingyen is dolgoznának az újság munkatársai, csak hogy a jövő héten ne szűnjön meg végleg a nagy múltú lap.
Az Index információi szerint egy hétfő délben tartott szerkesztői értekezleten a Magyar Hírlap munkatársai és vezetősége megállapodott arról, hogy megpróbálnak egyeztetni a lapot tulajdonló Ringier kiadóval, hogy a cég adja át az újság megjelenési jogait egy alapítványnak, amíg a szerkesztőség és a kiadó közösen nem talál megfelelő vevőt a Magyar Hírlap számára.

A szerkesztőség információnk szerint azt kéri a kiadótól, hogy az eladásig vállalja át a lap megjelenési költségeit, cserébe az újság munkatársai a felmondási idő lejártáig ingyen dolgoznak a Magyar Hírlapnál. A lap nyolcvanhat munkatársa közül több mint hetvenen írták alá az erről szóló szándéknyilatkozatot, így a Magyar Hírlap vezetősége jó tárgyalási alappal indul a holnap kezdődő egyeztetéseken.

Kovács László örülne a bezárásnak
"A legjobb döntést hozta a kiadó." Ezekkel a szavakkal kommentálta Kovács László a Magyar Hírlap megszüntetésének pénteki bejelentését. A kedden leköszönő külügyminisztert, volt MSZP-elnököt és uniós biztosjelöltet a lap többször bírálta publicisztikáiban.

A szerkesztőség célja, hogy a Ringier kiadó ne egyszerű árucikként kezelje a nagy múltú újságot, hiszen véleményük szerint az 1968 óta megjelenő újság magyar kulturális örökség egyik meghatározó darabja. A szerkesztőség bízik abban, hogy rövid időn belül találnak befektetőket, akik látnak üzleti fantáziát a nagy múltú lapban.

A MÚOSZ is tiltakozik

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) sajnálattal és megdöbbenéssel veszi tudomásul a tulajdonos bejelentését a Magyar Hírlap megszüntetéséről, egyben a magyar politikai életet teszi felelőssé "mind az elektronikus, mind az írott sajtó gyakorta felpanaszolt helyzetéért" - áll a szervezet elnökségének hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében.

"A Magyar Hírlap alapítása óta jelentős szellemi teljesítmény megtestesítője, az újság az igényes magyar sajtónak, a nyilvánosságnak fontos tényezője volt. A lap bezárása az egész magyar szellemi élet vesztesége" - olvasható a közleményben.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszerváltozás idején kezdődött sajtóprivatizáció során a magyarországi lapkiadás Nyugat-Európában példátlan mértékben került külföldi befektetők tulajdonába.

Az elnökség szerint számolni kell azzal, hogy "egy-egy fontos orgánum külföldi tulajdonosának óhatatlanul kevesebb érzéke, érzelmi kötődése van a sajtó- és a kulturális tradíciókhoz, mint saját hazájában".