Lassabban gyarapodott a gazdaság

A negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,2 százalékos (a naptári hatás kiszűrésével 3,4%-os) volt a gazdasági növekedés. A szezonálisan és naptári hatásokkal kiigazított adatok szerint a negyedik negyedévben az előzőhöz képest a gazdasági növekedés 0,7 százalékos, tehát csökkenő ütemű volt. Az előzetes adatok alapján a magyar gazdaság teljesítményének változása a negyedik negyedévben az Európai Unió tagországainak átlagos növekedésével megegyező mértékű volt. Az éves növekedés 3,9, a naptári hatás kiszűrésével 4 százalékos volt.

2006-ban a bruttó hazai termék értéke folyó áron 23 562 milliárd forintot tett ki.

Visszaestek a beruházások

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke az év egészében a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 5,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének növekedése 2006-ban 3,3 százalékot ért el, kisebb volt, mint a gazdaság egészének növekedése.

A GDP felhasználását tekintve a háztartások fogyasztási kiadása negyedévenként csökkenő ütemben az év egészében 1,5 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévi növekedés 0,1 százalékos volt, követve a reálbérek csökkenő növekedési ütemét. Hosszú évek óta először tapasztalható, hogy a beruházások nem játszanak húzóerőt a gazdasági növekedésben, azaz bővülésük elmarad a gazdaság növekedésétől - írta a KSH. Az előző évek magas beruházásnövekedése után csökkentek a feldolgozóipari beruházások, az ingatlanberuházások, valamint az egyéb árutermelő ágazatok beruházásai.

A belföldi kereslet a lassulás oka

Negyedévről negyedévre csökkent a gazdasági növekedés üteme, amely az év utolsó három hónapjában már csak az uniós átlagnak felelt meg, noha korábban két százalékkal felülteljesítette azt a magyar gazdaság - mondta az Indexnek Karsai Gábor. A GKI Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az áru- és szolgáltatásexport - hála az európai konjunktúrának - jól alakult, vagyis a lassulás oka a belföldi kereslet csökkenése.

A GDP-adat összességében megfelelt az előzetes közzétételnek, illetve a várakozásoknak, a beruházások visszaesése azonban némileg váratlan. A szakértő szerint ez döntően az államháztartás helyzetére vezethető vissza: nem is annyira a kiigazítás miatt, amely főleg a lakosságot, másodsorban a mikro- és kisméretű vállalkozásokat, vagyis nem a legnagyobb beruházókat sújtja. Hanem a költségvetés helyzetének már korábban érezhető bizonytalansága, illetve a választási években szokásos állami megrendelések támasztotta a beruházásélénkülés elmaradása miatt. Ebben az összefüggésben a kiigazítás a bizonytalanság megszüntetésével idén már kissé élénkítheti is beruházási kedvet.

Nem félünk eléggé

Karsai Gábor szerint a munkanélküliségtől való félelem erősödése és a reálbérek általuk számított, idei 3,5 százalékos visszaesése ellenére a fogyasztás várhatóan fél százalékkal növekszik az idén, ami voltaképpen stagnálásnak mondható. A lakosság nem akarja feladni megszokott fogyasztási szintjét, ez látszott már 2006 második felében is, amikor a kiigazítás ellenére sem csökkent a fogyasztás, és növekedett a hitelfelvétel.

Megborult a külkermérleg

A KSH pénteken tette közzé a januári külkereskedelmi adatokat is. Az első becslés szerint a kivitel értéke 1279 milliárd forintot, a behozatalé 1332 milliárd forintot tett ki. Az export értéke 21, az importé 22 százalékkal nőtt a megelőző év azonos hónapjához képest. Euróban számolva a kivitel értéke 20, a behozatalé 21 százalékkal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 54 milliárd forint (214 millió euró) volt, ami az egyenleg 15 milliárd forintos (60 millió eurós) romlását jelenti a 2006. januári értékhez képest

A külkeresekedelmi mérlegről Karsai Gábor úgy vélekedett: egyetlen hónap adatai alapján hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni. Ráadásul a hangsúlyt nem arra kell tenni, hogy az export januárban - minimálisan - alulmaradt az importtal szemben, hanem a 20 százalékos bővülésre, amely kiemelkedőnek mondható. Az arányok fordulása - egyebek között az export magas importtartalma miatt, de a természetes havi ingadozás következtében is - átmenetinek tekinthető. Az export és import közötti olló kissé szűkülhet, többek között a beruházások behozatalra gyakorolt serkentő hatása következtében. A külkereskedelmi mérleg hiánya a 2005. évi 2,9 és a tavalyi 2,1 milliár eurós hiány után idén 1 milliárd euróra csökkenhet.