Jön a génkezelt krumpli

2007.07.18. 08:15
Hónapokon belül áldását adhatja az Európai Bizottság egy génmódosított (gm) burgonyafajta kereskedelmi termesztésére. Jogi szempontból kérdéses, hogy az erre vonatkozó, határozatlan idejű magyar moratórium a génkezelt burgonyára is kiterjed-e, ha arra a brüsszeli testület valóban rábólint. A gm-burgonyát ipari célra fogják használni, így annak termesztése nem lesz hatással az élelmiszerláncra.

Várhatóan a következő hónapokban áldását adja az Európai Bizottság egy génmódosított (gm) burgonyafajta kereskedelmi termesztésére, miután az uniós agrárminiszterek hétfői ülése nem tudott megegyezni a kérdésben. A német BASF vegyipari óriáscég Amflora nevű génkezelt burgonyája termesztésének engedélyezéséhez, illetve annak tiltásához nem jött létre ugyanis minősített többség a minisztertanács ülésén.

Nem tudtak megegyezni, hát a Bizottság döntött

Sajtóhírek szerint Német- és Svédország, valamint Nagy-Britannia támogatta az engedélyezést, míg Ausztria, Olasz- és Írország vezette az ellenkezők táborát. Több tagállam, így Franciaország és Bulgária tartózkodott a döntésnél. Mivel a tagországok nem jutottak dűlőre a kérdésben, a gm-növény engedélyezésének ügye a szabályok szerint az Európai Bizottsághoz került. A brüsszeli testület szóvivője pedig azonnal közölte: a bizottság a következő hónapokban jóváhagyja a génmódosított burgonya termesztését. Barbara Heifferich elmondta: a bizottság döntése az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal elemzésén fog alapulni, amely korábban leszögezte: a kérdéses burgonyafajta termesztése nem jár káros hatással az emberi szervezetre, illetve a környezetre. A szóvivő egyben azt is kiemelte: a kérdéses terményt ipari célra, például papír előállítására fogják használni, így annak termesztése nem lesz hatással az élelmiszerláncra.

A nemzetköti környezetvédelmi NGO-k - mint a Greenpeace vagy a Föld barátai - szerint azonban a génkezelt burgonya beszennyezheti az élelmiszerláncot, mivel az antibiotikumoknak ellenálló gént tartalmaz. Magyarországon továbbra is érvényben van a 2005-ben életbe léptetett, határozatlan idejű moratórium a gm-növények termesztésére és kereskedelmére. A tiltás alapvetően a MON 810 jelű, kukoricamoly-rezisztens gént tartalmazó kukoricafajtákra vonatkozik. Pillanatnyilag ugyanis csak ez a módosított gén elfogadott az EU-ban. A MON 810-es kukoricából ma 34 szerepel az unió úgynevezett közös fajtaregiszterében. Ide kerülhet most fel - új növényként - a gm-burgonya, ha a bizottság engedélyezi a módosított gén használatát. Szakértők szerint jogi szempontból kérdéses, hogy jóváhagyás esetén a magyar forgalmazási és termesztési moratórium a génkezelt burgonyára is vonatkozik-e.

 Hazánk csak közvetve érintett

Mindenesetre nálunk még tavaly ötpárti parlamenti határozat született a teljes tilalom további hazai fenntartására. Előfordulhat viszont, hogy a bizottság előbb-utóbb jogtalannak minősíti a moratórium alkalmazását. Ezért az Országgyűlés még az elmúlt évben elfogadott egy törvényt is, amely számos megkötéssel engedélyezné a gm-növények termesztését, ha fel kellene számolnunk az általános tiltást. Szakértők szerint ugyanakkor a magyar szabályozás annyira szigorú és aprólékos, hogy azt csaknem lehetetlen lenne betartani. A burgonyaágazat számára nem lenne kedvező a génkezelt növények termesztésének és forgalmazásának engedélyezése - közölte Szentirmay András, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke. Igaz, a bizottság előtt lévő mostani burgonyaügy közvetlenül nem érinti Magyarországot, mert a csatlakozáskor nem kaptunk ipari célú termelési kvótát az EU-tól. Egy ilyen uniós döntés azonban zavart okozna a "fogyasztói fejekben", és ez a nem génkezelt burgonyák magyarországi piaci értékesítését is nehezíthetné.