További Magyar cikkek
Hazánkban a komplex FBI több mint 14 ponttal nőtt a tavaly év végihez képest, így értéke soha nem látott magasságokba emelkedett; meghaladta a 204 pontot. A 200-as értéket leginkább 2002 júniusában, az előző országgyűlési választásokat követően közelítette meg, akkor 197 ponton állt.
A növekedés mögé most mind a négy komponens felsorakozott: a legnagyobb mértékben (majdnem 20 ponttal) a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozások javultak. Emellett a háztartások jelenlegi pénzügyi helyzetének javulása, valamint az ország következő 12 hónapban, illetve öt évben várható gazdasági helyzetére vonatkozó kedvezőbb várakozások is serkentették a mutatószám értékének növekedését. Hasonló növekedés figyelhető meg a vásárlási hajlandóság index (VHI) és a fogyasztói várakozások indexe (FVI) esetében is, amelyek eddig szintén nem tapasztalt magasságokba hágtak. A VHI 175-ös értéke 2005 negyedik negyedévi értékhez képest 7 ponttal, a 231 ponton álló FVI 21 ponttal magasabb az előző időszakban tapasztaltnál.
Jobban élünk
|
A háztartások közel negyede érezte úgy, hogy családja jobb anyagi körülmények között él, mint egy évvel ezelőtt. Tavaly év végén még a háztartások kevesebb, mint ötöde volt ezen a véleményen. A megkérdezettek 35 százaléka szerint családja anyagi helyzete egy év múlva jobb lesz, mint most. Ez az arány is növekedett 2005 decembere óta. A családok önnön anyagi helyzetükről alkotott véleményét tekintve azt tapasztalhatjuk: 2006 márciusában 15 százalékos azok aránya, akik szerint helyzetük folyamatosan javul, vagyis kedvezőbb most, mint az előző évben. Ők jövőre is javulást várnak. Ez az arány 1996 óta nem haladta meg a 10 százalékot.
Vagy nem?
Bár javultak az anyagi helyzetre vonatkozó várakozások, ugyanezt nem lehet elmondani a jövedelemre vonatkozó várakozásokról. Míg 2005 decemberében még a megkérdezettek 52 százaléka számított a következő egy év távlatában növekvő jövedelemre, ma ez az arány valamivel kisebb: 48 százalékos. Érdekes, hogy bár a szakértők 2006-ra is 7 százalékot meghaladó munkanélküliségi rátát jeleznek előre, a lakosság körében 10 százalékponttal csökkent azok aránya, akik a munkanélküliség növekedésére számítanak a következő évben. Most minden harmadik megkérdezett osztja ezt a véleményt.
A tomboló választási kampány dacára az elmúlt fél évben a kormány gazdaságpolitikájának megítélése szinte változatlan: a megkérdezettek 42 százaléka látja megfelelőnek, míg harmaduk szerint a kormány rossz munkát végez. A lakosság a kormány munkáját annak infláció- és munkanélküliség-kezelő tevékenysége alapján ítélte meg. A megkérdezettek 45 százaléka egy év távlatában növekvő hitelkamatoktól tart - ez az arány tavaly év végére ugrott meg, azóta is tartja magát.
Magas árak, olcsó lakások
Az inflációs várakozások az elmúlt fél évben nem változtak számottevően, továbbra is a megkérdezettek 65 százaléka számít növekvő árakra. Decemberhez képest némileg (12-ről 7 százalékra) csökkent azonban az árcsökkenést prognosztizálók aránya. Az év végén fokozta a reményeket a közelgő áfacsökkentés, de a tapasztalatok alapján a fogyasztók várakozásai visszaálltak a korábbi szintre.
Jelentősen megváltoztak az ingatlanpiaci várakozások: csupán a megkérdezettek harmada gondolja úgy, hogy lakásának értéke nőtt az utóbbi időben. Negyed éve még 42 százalék volt ez az arány, 2004-2005-ben az 50 százalékot is meghaladta, sőt, két éve márciusban 70 százalékos volt.
A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv túl van a csúcspontján: tavaly ősszel a megkérdezettek háromnegyede gondolta úgy, hogy érdemes tartós fogyasztási cikket vásárolni, ma ez az arány már csak 65 százalékos.