GKI: Megszorító csomag is kell

A koalíció lényeges reformok ígéretével nyerte meg a választásokat, a GKI Rt. ezért azt feltételezi, hogy a kormányprogramban a politikai folytonosság alapvető gazdaságpolitikai fordulattal párosul - áll a gazdaságkutató intézet előrejelzésében. A kutatók szerint az állam működését érintő reformok beindítása keretében remélhetőleg sikerül gyorsan konszenzusra jutni az önkormányzati rendszer régióra és kistérségre épülő reformjáról. Az átfogó változások további fő területe az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás lesz.

Az államigazgatásban széles körű intézménybezárás és összevonás, teljesítménymérés és követelményemelés szükséges. Az egészségügyben ki kell alakítani a szolgáltatói versenyt, az oktatás területén pedig a hangsúlyt a közoktatás eredményeinek javítására, az esélyek kiegyenlítésére, a hatékonyság fokozására kell helyezni. A kutatók hangsúlyozzák: középtávon az átfogó reformlépések lényegesebbek, de ezek pénzügyi hatásai a 2006. évi folyamatokban még kevéssé mutatkoznak meg.

Azonnali beavatkozás

Éppen ezért szükségesnek látnak rövid távú egyensúlyjavító lépéseket is. Ezeknél a GKI Rt. abból indul ki, hogy 2006-ban az államháztartási hiány beavatkozás nélkül közel 400 milliárd forinttal lenne magasabb az előirányzottnál. A bevételi oldalon ugyanis 80-100 milliárd forintos elmaradás valószínűsíthető, a kiadásoknál pedig mintegy 300 milliárd forintos túllépés veszélye látszik (a gyógyszertámogatásoknál, a lakossági gázár támogatásánál, a nyugdíjkiadásoknál, a vállalatoktól - főleg a MÁV-tól - átvállalandó adósságnál, a kamatoknál és az önkormányzatoknál), továbbá az árvízi kiadások is magasak. Már eldőlt, hogy a Gripen-beszerzést az idén kell elszámolni a költségvetésben.

További 200 milliárd forinttal növeli a hiányt, ha az autópálya-építés is bekerül a költségvetésbe. Intézkedések nélkül összességében a GDP 7, autópálya-építéssel együtt 8 százalékát elérő hiány alakulna ki a tervezett 5 százalékkal szemben. Az eredeti cél elérése már nem reális. Ez a helyzet a piac és az EU számára akkor lehet elfogadható, ha a készülő intézkedések és reformok valódi fordulatot indítanak el 2006-ban, és meggyőző egyensúlyjavulást alapoznak meg 2007-2008-ra.

Adóemelések, elbocsátások

A GKI Rt. előrejelzése szerint az év hátralévő részében a GDP 1,5 százalékát, 300-350 milliárd forintot elérő idei hatású egyensúlyjavító intézkedés történik. Ennek megvalósítása nehéz, hiszen éves kihatását tekintve 700-800 milliárd forintnyi egyensúlyjavító lépés kell, mivel azok a legkorábbi életbe lépéssel számolva is csak június-augusztustól hatnak a folyamatokra. Ennek keretében sor kerül adóemelésre (például a 15 százalékos áfa és az eva 20 százalékra emelésére, egyes, munkavállalók által fizetett járulékok növelésére, számos közszolgáltatás hatósági-önkormányzati árának emelésére, a lakossági gáz, a közlekedés esetében), a költségvetési intézmények egy részének bezárására, kiadási-fejlesztési előirányzatok részbeni zárolására, majd törlésére, elbocsátásokra, egyes reformelemek előrehozott bevezetésére, állami ingatlanok értékesítésére.

Mindezek nyomán elérhető, hogy az idei ESA-hiány (a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket figyelembe véve) a GDP 5,7 százaléka, autópálya-építésekkel együtt 6,8 százaléka körül alakuljon. Ez még mindig nagyon magas, így az uniós túlzottdeficit-eljárás folytatódni fog. Ráadásul az államadósság is a 60 százalékos határon táncol. A GKI szerint csak akkor nem éri el a határszintet, ha a privatizációs bevételeket adósságcsökkentésre használja fel a költségvetés.

Számok rövid távon

A GKI szerint a felsorolt lépések révén a 2007-2008-as költségvetésekben további nagyfokú "automatikus" javulás jelenik meg a GDP 1,5-2 százaléka erejéig. A folyamat további változtatásokkal erősíthető, és a reformok megtakarítási hatásai is egyre inkább jelentkeznek. Így 2008-ra az eurócsatlakozás feltételei (összesen a GDP 5-5,5 százalékát kitevő 2006-2008. évi egyensúlyjavulással) teljesíthetők.

A GKI prognózisa szerint a gazdasági növekedés kissé gyorsul, a GDP hozzávetőleg 4,4 százalékkal emelkedik az idén. A foglalkoztatás stagnál, a gazdasági-üzleti szolgáltatásban nő, a költségvetési szférában csökken. A munkanélküliségi ráta éves átlagban 7,5 százalék körülire emelkedik. A pénzpiacon is két ellentétes félév valószínűsíthető. Ha a kormány elkötelezi magát az államháztartási hiány gyors csökkentése és a reformok beindítása mellett, a befektetők bizalma látványosan erősödni fog. Ebben az esetben az euró árfolyama ismét 250 forint alá kerül, s az év egészében 253 forintos árfolyam valószínű. Szeptembertől további számottevő kamatcsökkentésre nyílik lehetőség. Az év végére 5 százalék körüli jegybanki alapkamat alakulhat ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!