Egy olyan országban, ahol éveken át rendre a vártnál rosszabbul alakultak az államháztartási folyamatok, egy akkora hitelességvesztés után, amit az elmúlt években elszenvedtünk, indokolt, hogy a kormány biztonsági prognózisokat adjon. Ezzel indokolta Vértes András, a GKI Gzadaságkutató Zrt. elnöke, hogy a költségvetési egyenleg és az adóbevételek a Pénzügyminisztérium által vártnál jobban alakulhatnak. A GKI ezzel együtt felfelé módosította első, az idei költségvetés ismeretében készített hiányprognózisát: a decemberben közölt 6-ról 6,5 százalékra, ami viszont még mindig a hivatalos 6,8-as célszint alatt van.
Más tekintetben is optimistább a kormánynál az intézet. A hivatalosan várt 2,2-2,6 százalék közötti gazdasági növekedéssel szemben a GKI 3 százalékos bővülést vár. Az év egészére 252-es forint/euró árfolyammal és akár 6 százalékra csökkenő kamattal számítanak a kutatók, miközben az inflációt a kormánynál magasabbra lövik. Várakozásuk szerint a fordított U alakot leíró idei görbe, amely éppen mostanság tetőzik, éves összesítésben 6,5 százalékos átlagot mutat majd.
Nem javasolják a sáv eltörlését
Nem tartanánk logikus és jó lépésnek, így nem is számítunk arra, hogy változna az árfolyamrendszer - mondta Akar László vezérigazgató a forintsáv eltörlésének lehetőségéről. Úgy vélte: egy ilyen lépés akár azt az üzenetet is hordozná, hogy a kormány nem elszánt a mielőbbi euróbevezetés érdekében. Ha a konvergenciaprogramot vesszük alapul, 2008 végén, 2009 elején beléphetnénk az ugyancsak sávos, az euró előszobájaként emlegetett ERM-II rendszerbe. Így a sáv eltörlése azt is jelentené, hogy alig másfél-két évre térnénk át egy másik monetáris rendszerre. Ráadásul ha a lépés a forint komolyabb erősödését eredményezi, amire az MNB-nek kamatvágással kell válaszolnia, az az érv sem áll meg, hogy mindez a tisztán inflációs célkövető jegybanki politikát segítené.
A GKI szerint bár az árfolyammozgás bizonyos keretek között nem gyakorol érdemi hatást a külkereskedelmi mérlegre - azaz nem igaz, hogy az export nagyon árfolyamérzékeny lenne -, a túl erős forint már hordoz veszélyeket. Az biztosra vehető, hogy a munkabér szempontjából jelentősen romlana az ország versenyképessége.
Kevesebb lesz a pénzünk
Az előrejelzés szerint az idén éppen annyival, 3,5 százalékkal esnek vissza a reálbérek, amennyivel tavaly éves szinten - az év végi csökkenés ellenére - növekedtek. A munkaerőpiacon stagnálásra számítanak: a munkanélküliség kismértékben, 7,5-ről 7,8 százalékra nőhet, míg a foglalkoztatás fél százalékkal csökken.
Mindez rányomja a bélyegét a lakossági fogyasztásra, maelynek növekedése a GKI szerint így sem áll meg: a várt 0,5 százalékos bővülés ugyan csaknem stagnálást jelent, és a tartós fogyasztási cikkek beszerzését elhalasztja, mégsem enged megszokott színvonalából a lakosság.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
