Recesszióval közelebb az euróhoz

E pálya fõ jellemzõje, hogy a belsõ és külsõ pénzügyi egyensúly - kényszerûen - még a korábban szándékoltnál is erõteljesebben javul, viszont a gazdaság lényegében stagnál, a munkanélküliség nõ, a foglalkoztatás és az infláció csökken. A pénzügyi egyensúly javulásában egyaránt szerepe lesz a lakossági nettó megtakarítás emelkedésének, a vállalkozói szféra EU-támogatások bõvülésénél kisebb beruházás-bõvítésének, de 2009-ben a döntõ tényezõ az államháztartás hiányának a GDP kb. 2,5 százalékára való visszaszorítása lesz.

A következõ hónapokban és 2009-ben a kül- és belföldi kereslet csak nagyon szerényen vagy egyáltalán nem emelkedik. Miközben a világgazdaságban a jelenlegi pénz- és tõkepiaci pánik akár már ez év végéig lecsillapulhat, a hitelhez jutás tartósan nehezebbé válik, a növekedési kilátások borúsak. A gazdasági növekedés a tavalyi 1,1 százalék után idén gyorsul, de csak 2 százalék közelire, majd 2009-ben 0,5 százalék körülire csökken. Az EU stagnálás közeli vagy recessziós (visszaesõ) állapota beszûkíti a magyar export lehetõségeit. A külkereskedelmi forgalom drasztikusan lassul, de a kivitel volumenének behozatalnál gyorsabb fejlõdése fennmarad. Az exportorientált ágazatok közül nagyobb gondok várhatók a hitelfeltételek romlását jobban megérzõ jármûgyártásban - bár ezen belül a különbözõ gyártók piaci helyzete messze nem azonos -, s talán kisebbek a divatcikknek is számító elektronikai termékek értékesítésében.

A bizonytalan perspektíva és drága hitel visszafogja a beruházási tevékenységet. Az EU fejlesztési támogatásai részben csak az állami források helyettesítésére lesznek képesek, a lakásépítés pedig várhatóan visszaesik. A fogyasztói keresletet behatárolja, hogy a reálbérek idei szerény emelkedését jövõre hasonló csökkenés követi, a hitelfelvétel erõsen fékezõdik, miközben jelentõs összeget köt le a korábbi hitelek törlesztése. A magas kamatok és a növekvõ bizonytalanság erõsítheti a megtakarítási hajlandóságot: fõleg gyorsan mobilizálható eszközökben, pl. rövid lekötési idejû bankbetétekben, majd állampapírokban.

Az infláció - fõleg a világpiaci energia- és mezõgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt - a következõ hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. 2008-ban éves átlagban 6,2 százalékos (az év végén 5% körüli), 2009-ben 3,9 százalékos (az év végén 3,5% körüli) áremelkedés várható. A forint árfolyama a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozó, de már jellemzõen erõsödõ. Az év végén 260 forint alatti, 2009 átlagában 250 forintos euró-árfolyam valószínû.

Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, s a magyar államháztartási hiány idei, 3,4 százalék alá csökkentése eredményeként 2009 tavaszán megszûnik a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, továbbá az infláció is 4 százalék körülire csökken, az ország lényegesen közelebb kerül az euró-zónához történõ csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez. Ezért a közeljövõben napirendre kerülhet az ERM-2 rendszerbe való belépés. Akár már a fiskális szabályok és a 2009-es költségvetés elfogadása után sor kerülhet az euró bevezetése céldátumának - célszerûen 2012-nek - a bejelentésére. Ez növelheti a magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!