További Magyar cikkek
Az érintett beruházások azok a gyorsforgalmi utak, amelyeket a programút kormányrendelet tartalmaz. Így például az M0-ás északi és az M8-as dunaújvárosi hídja, az M3-as Görbeháza-Nyíregyháza, a Nyíregyházát elkerülő út, az M35-ös Görbeháza-Debrecen, az M7-es Nagykanizsa-Becsehely, Balatonkeresztúr-Nagykanizsa, Letenye-országhatár, és Zamárdi-Balatonszárszó közötti szakasza.
Útügyi szakemberekúgy vélik, a már elkezdett gyorsforgalmi utak befejezéséhez mintegy 200 milliárd forintra lesz szükség. Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője szerint az újonnan induló gyorsforgalmi utak és főutak építése elsősorban az európai uniós társfinanszírozásból valósulhat meg, a projektlistát az unónak jóvá kell hagynia.
"Az bizonyos, hogy 2007-2013 közötti időszakban a közlekedési operatív program keretében 1.700 milliárd forint állhat Magyarország rendelkezésre közlekedésfejlesztésre. Ebből a GKM tervei szerint mintegy 40-50 százalékban a közút részesedik, míg a fennmaradó összegből jut a vasútra, a városi közlekedésre, a vízi közlekedés és az intermodális közlekedés fejlesztésére is" - nyilatkozta a szóvivő.
A közvetlen költségvetési forráson, és az EU-s támogatáson kívül, pénzintézeti hitelre is számítanak, az Európai Beruházási Bankkal már folynak a tárgyalások. Ábrahám hozzátette, hogy finanszírozási lehetőségként továbbra is nyitva áll a magántőke bevonása. A sztrádaberuházások fedezetét a költségvetés a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-n keresztül biztosítja. Ez azt jelentheti, hogy a társasághoz visszakerülnek az idén az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-hez került és azóta meghiúsult kötvénykibocsátásból finanszírozandó utak.
A jelenlegi elképzelések szerint a sztrádahálózat üzemeltetése és a díjszedés marad az ÁAK feladata. A társaság privatizációja továbbra is napirenden van. A kormány 2006. május 9-én döntött a korábban érvényben lévő autópálya-finanszírozási modellről, amelynek lényege az volt, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) 75 éves autópálya-beruházói és -üzemeltetési szerződést köt az állammal, majd még az idén kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel mintegy 1,9 milliárd eurós forrást von be.
Az akkori elképzelés szerint hat hónapon belül tőzsdére vitték volna az ÁAK 20-40 százalék közötti kisebbségi részvénycsomagját, amitől mintegy 30 milliárd forintos tőkebevonást reméltek. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter akkor azt mondta, hogy az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak ez a konstrukció megfelel, mivel így nem marad 100 százalékban állami tulajdonban az autópálya beruházó. Veres János pénzügyminiszter azonban július végén bejelentette, hogy az autópálya-építés kiadásai is bekerülnek a költségvetésbe. A döntést azzal indokolta, hogy a korábbi gyakorlat vitára adhatott volna okot az Eurostattal az államháztartási hiány számításával kapcsolatban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
