Várhatóan egyedül marad Gráf József agrárminiszter az élelmiszerek áfájának csökkentésére vonatkozó javaslatával a kabinet mai ülésén: sem a kormány, sem a két koalíciós frakció nem ért egyet az FVM elképzelésével.
Az agrárminiszter nem konkrét előterjesztést visz a kabinet elé, hanem szóbeli beszámolót tart az áremelkedési trendekről és a kivédésükre tett szakmai-ágazati javaslatokról. Eddig a tőkehús és a liszt áfájának 5–15 százalékos csökkentése vetődött fel arra az esetre, ha az átlagos élelmiszer-drágulás meghaladná a 20 százalékot.
Gráf József a Reutersnek nyilatkozva maga is elismerte, hogy „szakmai vita” van közte és Veres János pénzügyminiszter között az áfacsökkentés ügyében. Koalíciós politikusok szerint „szakmai nonszensz” lenne a mérséklés, mert a kereskedők a változtatásokat várhatóan nem juttatnák érvényre a fogyasztói árakban.
Ugyanakkor – tették hozzá – szükség lehet áremelkedések elleni intézkedésekre, de az áfatörvény módosítása semmiképpen sem jelentene megfelelő megoldást. Ráadásul egyelőre semmilyen beavatkozás nem lenne aktuális, mivel az alapanyag-drágulás hatása – főként az állati termékek esetében – csak a jövő év elejére épülhet be a fogyasztói árakba.
Kétségbe vonja az esetleges áfacsökkentés eredményességét az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) is. Boródi Attila ügyvezető elnök lapunknak elmondta: végső soron a kereskedők döntenék el, hogy figyelembe veszik-e az adóváltoztatást. Így fennállna a veszélye annak, hogy az árakat nem mérsékelnék, ha ezt a fogyasztói kereslet lehetővé tenné. Így az áfacsökkentés valójában a kereskedők számára hozna hasznot.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikák szerint az elmúlt fél évben az élelmiszerek fogyasztói ára 11 százalékkal növekedett, miközben a beszállítói árak csak 7 százalékkal emelkedtek. Ez azt mutatja, hogy a kereskedők 3,5-4 százalékkal több profitra tettek szert. Ezért ágazati szakértők szerint most maguk is fékezhetnék az élelmiszer-drágulást, ha lemondanának a hasznuk egy részéről.