További Magyar cikkek
Az idén eddig mintegy 3,5 milliárd forint pénzbüntetést szabott ki a jogsértő vállalkozásokra a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa. Ez meghaladja a tavaly összesen kirótt 3,3 milliárdot. A versenyhatóság keményen lépett fel nemcsak az erőfölényes és a kartellügyekben, hanem a fogyasztót érintő versenysértések miatt is.
Alig egy hónapja egymilliárd forinttal sújtotta a MÁV Zrt.-t, mivel az visszaélt gazdasági erőfölényével. A korábban monopolhelyzetet élvező vállalat a vasúti piacnyitás után indokolatlanul és jogszerűtlenül korlátozta az újonnan megjelenő vállalkozások üzleti lehetőségeit. Júniusban kartellező informatikai cégeket - az ISH, a SAP és az IBM Magyarország Kft.-t - kötelezett a GVH 1,5 milliárd forintos versenyfelügyeleti pénzbüntetés megfizetésére. A vállalkozások összejátszottak az egyetemek által kiírt közbeszerzési eljárások elnyeréséért.
Következetesnek tartják magukat
Mindez egyértelműen jelzi a GVH következetesen komoly bírságolási gyakorlatát. Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke utalt arra, hogy a hivatal az utóbbi években alapvetően kartellügyekben alkalmazott súlyos szankciókat. Az eddigi legnagyobb - hétmilliárd forintot meghaladó - bírságösszeget éppen két éve, az emlékezetes autópálya-kartell miatt szabta ki.
Jó ideje azonban már a fogyasztót megtévesztő cégek is érzékelhetik a növekvő versenyhatósági szigort. Ennek egyik oka, hogy hosszú évek óta hasonló ügyek, ismétlődő jogsértések kerülnek a versenytanács elé, vagyis az eddigi büntetéseknek nem volt elegendő visszatartó erejük.
A Tesco milliói
Ezért ma komolyabb szankciókra számíthatnak a fogyasztót megtévesztő vállalkozások, különösen a visszaesők. Még az év elején fogyasztói ügyekben rekordösszegű bírsággal, 257 millió forinttal büntette a versenytanács a Colgate Palmolive Magyarország Kft.-t. A cég televíziós hirdetéseiben azt sugallta, hogy fogkrémei hatásosabbak a többinél. Ugyancsak súlyos árat fizethet a fogyasztót megtévesztő magatartásáért a Tesco: márciusban még "csak" 36 millió, júliusban már 100 millió forintot szabott ki rá a versenytanács, mert egyes akciós reklámkiadványaiban több termékét nem a valóságnak megfelelő adatokkal hirdette. A tanács ceruzája azért fogott ilyen vastagon, mert ez volt a kilencedik elmarasztaló határozata az áruházlánccal szemben.
Az EU-bizottság alapvetően megreformálta a bírságkiszabási közleményét, ami hatással lehet Magyarországra is. Az uniós fejlemények tükrében nem kizárt a magyar gyakorlat további szigorodása - mondta Tóth Tihamér. Ám a bírságnak határt szab a versenytörvény: az összeg nem lehet magasabb a vállalkozás - csoportszinten számított - forgalmának tíz százalékánál.