11,4 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH

A versenyfelügyeleti eljárások száma az előző évekhez hasonlóan alakult: 180 versenytanácsi határozattal lezárult eljárás volt. A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatok 80 esetben állapították meg a versenytörvény megsértését, s összesen 11,4 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a hivatal.

Kartellek a középpontban

Az előző évekhez hasonlóan 2006-ban is a GVH kartell ügyekben hozott döntései váltották ki a legnagyobb visszhangot. A kartellezés miatt kiadott határozatok egy része - több eljárásban - az informatikai szolgáltatások területén tevékenykedő cégeket érintette. Ezek közül a legnagyobb összegű bírság kiszabásával a felsőoktatási intézmények által 2004-ben kiírt, gazdálkodási irányító rendszerek és kórházi informatikai rendszerek kiépítésére kiírt tenderen összejátszó vállalkozások ügye zárult. Az International System House Kft., az IBM Kft., valamint az SAP Kft. összesen 1,5 milliárd forint összegű bírságon osztozott.

Az informatikai vállalkozások kartell ügyei mellett kiemelendő az Allianz Hungária és a Generali Providencia biztosítótársaságok, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft., a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. valamint a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. piackorlátozó magatartása miatt indult kartell eljárás, amely a hivatal történetének második legnagyobb összegű bírságkiszabásával zárult, összesen 6,8 milliárd forintos büntetéssel.

Rekordbírság az Allianznak

Ezen ügy miatt az Allianz Hungária Biztosító Zrt-nek egyedül több mint 5,3 milliárd forintot kell fizetnie. A GVH történetében eddig még nem fordult elő, hogy egyetlen vállalkozás ekkora bírságot kapott volna. A GVH-nak ezután is adnak munkát a kartellezők, hiszen idén is nagyszámú eljárás indult bírói engedélyen alapuló, előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlével kartell gyanúja miatt.

Figyelik, mit eszünk

Versenykorlátozó magatartás miatt marasztalt el a GVH több étkezési tojás termelésével és értékesítésével foglalkozó vállalkozást. A döntés értelmében a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének 120 millió, a Magyar Tojás Kft. tagjainak pedig összesen 26,5 millió forint bírságot kellett fizetniük. A Tojásszövetségen kívül más érdekképviseleteket is elmarasztalt a GVH a piaci verseny korlátozása miatt.

A Magyar Ügyvédi Kamarának az ügyvédek reklámozási gyakorlatát meghatározó egyes rendelkezései, valamint az ügyvédek honlapjának tartalmát meghatározó néhány jogsértő állásfoglalása miatt kellett 5 millió forint bírságot fizetnie, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát pedig etikai szabályzatának versenyt korlátozó pontjai miatt marasztalta el a GVH bírság kiszabása nélkül. Ebben az ügycsoportban összesen 8,5 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a hivatal.

Még mindig hazudnak a cégek

Nagyszámú és a piaci szereplők magatartásának befolyásolásában fontos csoportot képviselnek a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos eljárások. Az utóbbi években a tudatos bírságolási politikai alkalmazásával érzékelhetően nagyobb összegű bírságok kerültek kiszabásra ezen ügytípusok esetében is. Mindennek ellenére a 2005-ös esztendőben tapasztaltakhoz sok tekintetben hasonló ügyek kerültek terítékre. Így például: távközlési területen a vezetékes és a mobil telefontársaságokat (Magyar Telekom, T-Mobile, Pannon GSM) több alkalommal is eljárás alá vonta a hivatal megtévesztő reklám közzététele miatt, a jogsértések megállapítása mellett bírság kiszabására is sor került, a banki és biztosítási szolgáltatások piacán is több piaci szereplőt (OTP Bank, Budapest Bank, Union Biztosító, Aegon Biztosító) marasztalt el a hivatal megtévesztő reklám közzététele miatt.

Az egészséges életmódra való törekvést kihasználva több cég (Avalon Team, Biovit Pharma, Sunimex, Pannon Medisana) is úgy hirdette termékét, hogy annak megalapozatlanul gyógyhatást vagy egészségmegőrző hatást tulajdonított, a nagyméretű kiskereskedelmi láncok (Tesco, Auchan) hirdetési újságjaiban szereplő termékismertetők több alkalommal is fogyasztó megtévesztésére alkalmasnak bizonyultak, több fogyasztási cikk gyártóját (Colgate-Palmolive, Procter&Gamble, Masterfoods) is elmarasztalta a GVH amiatt, mert termékeit a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon reklámozta.

Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tekintetében mindösszesen 1.77 milliárd forint összegű bírság kerül kiszabásra.

Túl erős volt a MÁV

Erőfölénnyel való visszaélést állapított meg és 1 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a GVH a MÁV esetében, amikor a vasúttársaság a magánvasutakkal kötendő pályahasználati szerződés előfeltételeként bankgarancia nyújtását írta elő, valamint nehezítette, késleltette, illetve megakadályozta e társaságok hozzáférését a tulajdonában vagy kezelésében álló ipari és rakodóvágányokhoz. Jelentős, 150 millió forintos, bírságot kapott a Hungarotel is. A távközlési társaság úgy élt vissza erőfölényével, hogy hálózatában indokolatlanul korlátozta közvetítő szolgáltató választását a hangszolgáltatások tekintetében.

Az idén különösen sok olyan üggyel foglalkozott a GVH, melyek során az internet szolgáltatók magatartását vizsgálta. Az erőfölénnyel való visszaéléses GVH ügyek közül kiemelendő a Magyar Telekom ADSL-modem leszerelési gyakorlatát vizsgáló eljárás, amelynek során a versenyhatóság jogsértést állapított meg, ám bírságot nem szabott ki. A szolgáltató ugyanis a versenyfelügyeleti eljárás ideje alatt felhagyott jogsértő magatartásával. Erőfölénnyel való visszaélés miatt összesen 1,16 milliárd forint összegben szabott ki bírságot a GVH.