Papíron megszűnnek a hátrányos helyzetű kistérségek

A véleményezés alatt álló és a hamarosan meghirdetendő pályázatok arról tanúskodnak, hogy de facto megszűnnek a csak hátrányos helyzetű térségeknek szóló tenderek. Az elnevezés és a prioritás nem változik, a pályázatok a tavalyi kiírásnak megfelelően a hátrányos helyzetű térségekben megvalósítani tervezett beruházásokról szólnak, de a pályázatokra bármelyik térségben tervezett fejlesztéssel lehet jelentkezni, vagyis nem lesz területi korlátozás. Az elétérés az egyes térségek között csak annyi lesz, hogy a leghátrányosabb területeken nagyobb lesz a támogatás mértéke, mint a fejlettebbek esetében: a legelmaradottabb térségekben például negyvenszázalékos lesz, míg a fejlettebbekben 35 és 25 százalékos.

A területi korlátozás mellett a pályázó cégek méret szerint sem lesznek korlátozva: lényegében bárki, bárhol csinálhat bármilyen komplex beruházást, bővítést, korszerűsítést, az potenciálisan támogatható lesz. A kkv-szektor mellett ugyanis a nagyvállalatok számára is adott lesz a lehetőség.

A nyitásra főleg azért került sor, mert az eredeti kiírásban található korlátozások azt a veszélyt hordozták magukban, hogy jelentős összegek ragadnak benn. Ez különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben megvalósítani tervezett projekteket érintette. A legnagyobb probléma nem az volt, hogy a cégek nem akartak ezeken a területeken beruházni, hanem a külső körülmények egyszerűen nem tették lehetővé egy vállalkozás beindítását vagy bővítését: sok esetben az üzembiztos működéshez nem volt elegendő szakképzett munkaerő, de az infrastruktúra, pontosabban annak hiánya is visszavetette a beruházási kedvet.

Úgy tűnik, sikerül elérni, hogy ne ragadjon be jelentős forrás - mondta lapunknak Ascsillán Endre, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere, aki maga is részt vesz a pályázatok szakmai egyeztetésében. Tavaly is maradt benn valamekkora összeg, összességében a GOP-pályázatok százmilliárd forintos keretére 120 milliárd forint összegben érkeztek pályázatok, amelyekből végül 87 milliárd forint volt a szerződésben megkötött támogatás. Ez még kezelhető helyzet, de mindenféleképpen arra figyelmeztet: fennáll annak a veszélye, hogy marad a keretből. Ezt pedig jövőre vagy két év múlva már nagyon nehéz lenne korrigálni - véli a szakértő.

Most az volt a legfontosabb, hogy minél hamarabb új lehetőséget kellett teremteni a támogatások mihamarabbi kihelyezésére, vagyis adott esetben a kiírás jelentős átalakítására. Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) gyorsan reagált a problémákra és partner is volt a javasolt változtatások megvalósításában - tette hozzá Ascsillán. Ebből a szempontból a területi kiterjesztés fontosságát nem kell sokat magyarázni: ha az elmaradottabb térségekben nem oldható meg egy-egy projekt, akkor legalább más területeken történjen valami. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig elképzelhető, hogy egy kis- vagy közepes vállalkozás nem mer kockáztatni egy beruházással, viszont egy nagyvállalkozás számára ez még nem jelent elfogadhatatlan terhet.

A módosítások valamennyire meg is lepték az érintetteket, legalábbis az első ilyen átszabott kiírás véleményezésekor több hozzászóló nem is értette, mit keres a hátrányos helyzetű térségek települési listáján például Győr. Az első ilyen átalakított pályázat február végétől lesz elérhető, a keret 2009-re négymilliárd forint, ami 30-50 pályázat támogatására lesz elég. A kiírás szerint munkahelyteremtő beruházást vagy bővítést kell megvalósítania a nyertesnek. Az igényelhető támogatás húsz és 150 millió forint közötti összeg lehet, amit több hozzászóló is kifogásolt a véleményezés során. Az alsó korlátot például a Barcs és Térsége Vállalkozások Egyesülete túl magasnak tartotta: szerintük így a legkisebb cégek kiszorulnak a potenciális pályázók köréből. A második, még véleményezés alatt álló, szintén munkahelyteremtő beruházást támogató pályázat nagyobb volumenű fejlesztéseket állít a középpontba: itt a hétmilliárd forintos keretből 15-30 pályázat nyerhet 150-500 millió forintos támogatást, várhatóan március végétől lehet jelentkezni. Összesen hét pályázatról lesz szó.

Bár minden érintett hónapok óta szorgalmazza az eljárás gyorsítását, az helyenként túl jól sikerült. Az NFÜ ugyanis rövidre szabta a jelentkezési határidőket - ez deklarált cél is volt amellett, hogy a bírálati időt is jelentősen, akár negyven százalékkal kurtítani fogja az ügynökség. Igaz, hogy mi is szerettük volna, ha rövidebbek a határidők, de az azért nem túl szerencsés, hogy most egy vállalkozásnak nulláról (hiszen a kiírás követelményei jelentősen változtak) kell egy pályázatot összeállítania, lényegében egy hónap alatt - mondta Ascsillán.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!