Viharos jelenetek tarkították a csütörtöki érdekegyeztető ülést, a munkaadók az országból való kivonulással fenyegetőztek a kiigazító program terhei miatt, amire Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy felelt, hogy lehet ugyan Szlovákiával példálózni, de kérdés, hogy az ottani jövedelmi viszonyokat szeretnénk-e, majd világossá tette, hogy ő nem fog az útjába állni azoknak, akik Szlovákiába tartanának.
Távozó munkások
Az OÉT szakszervezetei szerint az intézkedések a fekete- és a szürkegazdaság irányába hatnak, és elképzelhető, hogy nem csak a közszférában lesz létszámleépítés. Borsik János munkavállalói érdekképviseleti vezető szerint ősszel konfliktusok várhatók a bértárgyalásokon a várt járulékcsökkentés elmaradása miatt. Könnyen elképzelhető, hogy a munkáltatók emiatt nem teljesítik majd a minimálbér-emelési programot sem. Demján Sándor szerint a fizikai munkásoknál szükség van a bérfelzárkózatásra, különben ezek a dolgozók nagy arányban áramlanak majd más európai uniós országokba.
Az adóemelések ellentételezéseként a munkavállalói oldal a dolgozók kiszolgáltatottságának érdemi csökkentését és bérgaranciát vár. Wittich Tamás MSZOSZ-vezető szerint el kellene érni, hogy a munkaügyi felügyelők ne csak a minimálbérek teljesítését, hanem általában a jogos bérkövetelések teljesítettségét is ellenőrizhessék.
Jól járnak a nyugdíjasok
Az OÉT-ülésen a szakszervezetek hiányolták a megszorító programra vonatkozó hatástanulmányokat, amelyek egy részét a pénzügyi tárca tegnap délután feltette a honlapjára. Az anyag szerint – amely a foglalkoztatásra vonatkozó lehetséges hatásokat nem részletezi – átlagosan 4-5 százalékos többletterhelést jelent a háztartások számára a kormány megszorító csomagja. Az adatok alapján az egyensúlyteremtéssel a kétgyermekes családok járnak a legrosszabbul, esetükben az egy főre jutó elkölthető jövedelem csaknem 3 százalékkal csökken.
A közepes (havi 106–150 ezer forint) jövedelemmel rendelkező gyermekes családok csaknem egy százalékkal nagyobb kiesést szenvednek el az egyéb háztartásoknál. A csomag a nyugdíjasokat terheli meg a legkevésbé. A 15 százalékos áfakulcs és a jövedéki adó emelése a szegényebb háztartásokat érinti a legrosszabbul, mivel a fogyasztói kosarukban jóval nagyobb arányban szerepelnek a dráguló termékek, elsősorban az élelmiszerek.