Gyurcsány: Amit elvesztettünk a réven, meg kell nyerni a vámon

Mivel a kormányzás egy pártpolitikai cél megvalósítása, a miniszterelnöknek mindig éreznie kell, hogy a pártjától mire van felhatalmazása - ezzel magyarázta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc azt, hogy miért pályázott az MSZP elnöki tisztének betöltésére. A sikeres kormányzáshoz olyan mechanizmusok sokasága kell a pártban, amelyek a magabiztos, közös meggyőződést erősítik. Az SZDSZ-tisztújítással kapcsolatban azt mondta, ha az elnökválasztás után is van rá igény, hogy olvassák újra a koalíciós szerződést, újraolvassák, aztán legfeljebb közös akarattal módosíthatják.

Bizonyos kivételektől eltekintve alapvetően akkor kell átalakítani a kormányt, amikor egy politikai szakasz lezárul, illetve elkezdődik. Ennek alapján pedig még nincs itt az ideje a kormány átalakításának- fejtette ki a miniszterelnök. Szerinte jelenleg a kormányzás legnehezebb, legintenzívebb szakaszában, a kiigazításról és a reformokról szóló döntések megszületése és végrehajtása közben vannak. Gurcsány úgy gondolja, ez a fejezet 2007 második felében, 2008 első felében zárulhat le.

Mediátor szerepe van

A miniszterelnök nem érzékel az egészségügyi reform felpuhításra utaló szándékot vagy nyomást. Az egészségügyi miniszter a héten kihirdeti a törvénynek megfelelő kapacitásszabályozást, aztán kezdődik a biztosítási oldal átalakítása, ami a következő két hónap legfontosabb kérdése - mondta.

A miniszterelnök egy koalíciós kormány élén azért is felelős, hogy a két koalíciós frakció között okos egyetértés legyen, ezért miközben van véleménye, ezt nem üzenheti meg az újságon keresztül, mert ő ebben az ügyben egyik oldalról véleményt befolyásoló, másik oldalról pedig mediátor szerepe van - válaszolta arra a kérdésre, hogy az egy- vagy több-biztosítós modellt támogatja

A következő nagy feladvány

A következő nagy feladványnak a nyugdíjrendszer átalakítását nevezte Gyurcsány. Szerinte van egy-két figyelmeztető jel a nyugdíjrendszerben. "Az egyik nagy kérdés: tudjuk-e kellő biztonsággal azt mondani a húsz-harminc-negyven éveseknek, hogy a nyugdíjuk rendben lesz?" - jelentette ki. Hozzátette: 2030 után a mai nyugdíjrendszernek egyre nagyobbak a fenntarthatósági problémái. Mérhetetlen szociális nyomás lesz ezen a rendszeren, hosszú távon viszont olyan súlyosak a kihívások, hogy halaszthatatlan a megoldáskeresés.

A nyugdíjrendszerre vonatkozó apró lépéseket folyamatosan meg kell tenni, de a 2012-2013 utáni időszak valós átalakítását célzó javaslatoknak is szerencsés lenne 2009-ig megszületniük. Két kényes kérdés várható. Az egyik, hogy hosszú távon mi legyen a törvényes nyugdíjkorhatár. Magyarországon azzal is szembesülni kell, hogy nagyon nagy a különbség a tényleges nyugdíjba vonulási idő és a törvényes nyugdíjkorhatár között, s e kettőt is közelíteni kell. De ennek sokkal nagyobb a társadalmi támogatottsága, mint a nyugdíjkorhatár törvényes emelésének. A másik kérdés a nyugdíjak karbantartásának problematikája, vagyis a megállapított nyugdíj indexálása. A nyugdíjreformnak jót tenne a teljes politikai konszenzus, hisz az 40-50 évre szól, ám erre nem lát nagy esélyt a kormányfő.

Megadóztatni a felső tízezret

A miniszterelnök beszélt a közoktatás átalakításáról is, valamint az adó- és versenyképességi ügyekről. Úgy tervezték a konvergenciaprogramban az adóbevételeket 2011-ig, mintha a mai adószabályozás lenne érvényben, vagyis semmihez nem nyúlnának hozzá. Ennek alapján pedig az adócentralizáció 38-ról 37 százalékra mérséklődik. Ha nem történik különleges esemény, akkor nem csökkenthető az elvonás, mert abból hiány lesz. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne változtatni a rendszer belső struktúráján, s hogy nem lehet új adónem. Az iparűzési vagy a vagyontípusú adók átalakítása, illetve az úgynevezett bagatell adók integrálása valamely más adóba szintén lehetséges.

Az örökösödési adóról a miniszterelnök azt mondta: Magyarországon most történik a személyes vagyon gyarapítása. Ebben az időszakban jelentős teherrel sújtani az európai mércével szerény családi vagyonokat nem lehet. Azt is gondolom viszont, hogy egy pont fölött irritálná az embereket, ha illeték nélkül lehetne örökíteni a vagyont. Az a kérdés, hogy hol van ez a pont. Nem gondolom igazságtalannak a felső tízezer vagyonátörökítését illetékkel terhelni.

Jobban is alakulnak a dolgok

Gyurcsány reméli, egy éven belül levehetik a napirendről a gazdaságpolitikai kockázatok közül a költségvetési egyensúly kérdését. Hét hónapja ugyanis a költségvetésben nemcsak az történik, amit elterveztek, hanem annál egy picivel jobban is alakulnak a dolgok. A következő kockázati tényező szerinte nem a költségvetési egyensúly, hanem a növekedés lesz.

A miniszterelnök a Napi Gazdaságnak azt állította, nem 2010-2015, hanem 2010-2014 közötti euróbevezetésről beszélt a Timesnak. Hogy pontosan mikor lesz euró, azt a Magyar Nemzeti Bankkal közösen kidolgozandó programban 2008 végéig el lehet dönteni és be lehet jelenteni. Úgy látja, az euró bevezetésének feltételei között nem a költségvetési hiány lefaragása lesz a legnagyobb kihívás, hanem az inflációs kritérium.

Az elbukott elvárt adóról azt mondta, egy hete dolgozik a probléma megoldásán a pénzügyi és az igazgatási tárca, s amit elvesztettek a réven, meg kell nyerni a vámon. Ez vagy a bevételek növelésével, vagy a kiadások csökkentésével lehetséges, illetve a tartalékokból is fedezhető a bevételkiesés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!