További Magyar cikkek
Államreform
Az államreform két területen megy végbe. A közigazgatásban, ideértve a központi államigazgatást, a helyi igazgatást, a politikai képviseletek kérdését, a választási törvényt, a parlament létszámát és a pártfinanszírozási törvényt. Ehhez kapcsolódik a kistérségek és a regionalizmus problematikája is. A másik nagy terület a közszolgáltatás, illetve az állam hagyományos jóléti funkciói. El kell kezdeni egy átfogó egészségügyi reformot, és az oktatási reformot ki kell teljesíteni. A kormány megvizsgála a szociális intézményrendszer átalakításának lehetőségét is, és előkészíti a nyugdíjreformot, ennek bevezetése Gyurcsány szerint a következő évtized kezdeténél tovább nem halogatható. A kormányfő még a kormányprogram benyújtása előtt szeretne konzultálni a parlamenti ellenzék pártjaival az államreformterveiről.
Az államreform végcélja nem a közalkalmazotti létszám csökkentése, hanem az, hogy kevesebb pénzért jobb szolgáltatást kapjunk minden területen mi, akik adóforintjainkkal fizetünk ezért - véli Gyurcsány. Ehhez intézményeket, szabályokat kell átalakítani, a kormánynak nem leépítési terve van, hanem reformprogramja.
Gyurcsány kevesebb államtitkárral számol: "megszüntetjük azt a rendszert, amelyben a központi kormányzást szolgáló egységeket politikai államtitkárok sokasága felügyeli, emellett érdemben átalakítjuk a minisztériumok belső működését és irányítását, jelentősen csökkentjük a minisztériumok számát" -- mondta a lapnak.
Önkormányzati átalakítás
A kormány javaslata az önkormányzati testületek létszámának csökkentése, ideértve a díjazást és a költségtérítések csökkentését is. A miniszterelnök szerint az ellenzéki kampány alapján a javaslat kétharmados támogatást is élvezhet. Gyurcsány szerint az államnak át kell adnia funkciókat a régióknak. Azt szeretnék, hogy a 2006-ot követő választásokon már a régiók önkormányzatait hoznának létre. A középszintű igazgatási funkciókat ellátó testületek és szervek száma is csökken azzal, ha a 19 megye helyett 6 régió lesz - plusz Közép-Magyarország, ami önállóan megvitatandó kérdés, és nem marad el a főváros igazgatási reformja sem.
Mivel a regionális önkormányzás kialakításának része az állami decentralizáció is, vagyis új feladatok, hatáskörök átadása a régióknak, ez éppen hogy a befolyás növelését hozza - de nem személyi vagy politikai értelemben, hanem az ügyintézés hatékonysága felől nézve.
A kiigazítás miatt lelassul a reálbér növekedési üteme
A költségvetési kiigazítás hatása mindenkit elér majd, de nem azonos mértékben -- jelezte a kormányfő. Gyurcsány szerint lesz, akinek a korábbinál nagyobb védelmet nyújt a kormány és lesz, akitől a korábbinál nagyobb felelősséget vár majd el. A mostani problémák nagy része abból származik, hogy az állam túl sokat költ - ezen két módon lehet változtatni -- mondta a Népszabadságnak. Vagy csökkenteni a kiadásokat vagy növelni a bevételeket. Mindkét esetben megérzik a változásokat a vállalatok és az állampolgárok is, hisz az államnak nincsenek az ő befizetéseiktől független forrásai. Aki mindenkinek egyformán nyújt támogatást, az annak ad többet, akinek egyébként is több van, nem csomagok lesznek, hanem reformok, erős szolidáris karakterrel - véli Gyurcsány.
A kormány nem kívánja csökkenteni a reáljövedelmeket, de növekedésük üteme nem érheti el az elmúlt években megszokott szintet.