További Magyar cikkek
Négymilliárd eurós vezeték kell
A kormányfő szerint az ügy tanulsága, hogy hazánk számára stratégiai jelentőségű a kiegyensúlyozott viszony Oroszországgal, valamint a szoros együttműködés az európai uniós tagállamokkal. Emellett közös európai energiapolitika megalkotását sürgette a kormányfő, aki szerint az uniós tagállamoknak össze kellene hangolniuk a beszerzéseiket, hiszen "egy olyan piacon, ahol sok a vevő és kevés az eladó, könnyen kiszolgáltatottság lehet".
A közös európai energiapolitikának törekednie kell a szűk határkapacitások feloldására - a tagállamok egymás között rugalmasabb gázkereskedelme érdekében -, egy négymilliárd eurós, mintegy ezer kilométer hosszúságú vezeték kiépítésére, amely az Adriától vezetne az EU-tagállamokba cseppfolyós állapotú gázt. Gyurcsány szerint újra kell gondolni az ellátásbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket is, és a mostaninál nagyobb felelősséget kell vállalniuk az államoknak.
Egymilliárd köbméteres tározó
Az adriai vezeték mellett hazai szinten is hosszú távú megoldások kellenek, hogy enyhítheni lehessen az ország gázfüggőségét. Ennek érdekében a kormány már tavaly benyújotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely elfogadása esetén 2010-ig egy egymilliárd köbméteres stratégiai tározó épülhet hazánkban. Emellett a kormány január végén tárgyal a bioüzemanyag-előállításban rejlő lehetőségekről, ebben az ágazatban Gyurcsány szerint hazánknak néhány éven belül meghatározó szerepet kell betöltenie.
Ha az új tározó elkészül, annak költségei 2010-től köbméterenként 1 forinttal növeli a gáz árát. Gyurcsány szerint dönteni kell, hogy megéri ezt vállalni; a kormányfő egyben emlékeztetett arra, hogy a lakossági földgáz ára köbméterenként nagyjából 31 forint (a Mol ezer köbmétert 200 dollár, tehát negyvenezer forint fölötti áron vásárol, így keletkezik a gázüzletág vesztesége).
A mostani krízis ellenére sem gázár-, sem áramáremelés nem lesz - szögezte le a miniszterelnök. Utóbbit az indokolná, hogy az erőművek - az úgynevezett ipari nagyfogyasztók - számára hatályban marad a GKM és a Mol hétfői közös kérése, hogy gáz helyett a drágább kőolajat használják. Az így keletkező pluszköltségeket - és az átállás Kóka János hétfői nyilatkozata néhány százmillió forintos költségét - az erőművek nem terhelik a fogyasztókra, azt az állami tulajdonú MVM Rt. vállalja magára.