Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Minden rossz, amihez a kormány nyúlt

2008.07.17. 15:58
Magyarországon a politikai helyzet a további gazdasági fejlődés akadálya – szögezi le a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol nevéből fakadó rövidítéssel HEBC) idei jelentése. A kétnyelvű, 102 oldalas dokumentum (pdf-formátumban) komoly kritikával illeti a magyar gazdaságpolitikát, mondván, a kormányzat intézkedései hosszú távon nehezen kiszámíthatók, márpedig a befektetők az üzleti életben, és nem az üzleti környezetben szeretik a kockázatokat. A HEBC az országot túlpolitizáltnak, a reformokat elhibázottnak, az adórendszert bonyolultnak, a bürokráciát eltúlzottnak érzi. Baj van az oktatással és a korrupcióval, hiányzik a társadalmi konszenzus, a konvergenciaprogram megfojtja a gazdaságot.

„Magyarországnak vigyáznia kell arra, ne járjon úgy, mint azok az országok, amelyek stabil kormányzás híján sokat veszítettek versenyképességükből”, olvasható a HEBC jelentésében az üzleti körökből eddig érkező figyelmeztetésekhez képest is komolynak tűnő üzenet. Amit csak súlyosbít az, hogy az üzleti tanács tagjai szerint az ország erősségei fogyóban vannak, vonzereje csökken, miközben regionális versenytársai éppen abban jók, amikben hazánk gyenge: rugalmasabbak, gyorsabban reagálnak a kihívásokra, rendelkeznek országstratégiával.

Mi az a HEBC?

A Magyar Európai Üzleti Tanács a brüsszeli Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) helyi Üzleti Tanácsa, az alábbi ERT vállalatok magyarországi legfelső vezetőjének fóruma: ABB, AkzoNobel, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, MOL, Nestlé, OMV, Philips, SAP, SKF és Suez Environnement. A jelentés bemutatásakor felolvasták Sólyom László a HEBC-hez intézett üdvözlő levelét. Az államfő ebben kiemelte: példát mutatnak az országjelentések a tárgyszerűségből, mivel csakis a saját tapasztalattal megerősített tényekből építkeznek. Példát mutatnak abból, hogy lehetséges versenytársaknak konszenzusra jutniuk a mindnyájukat, sőt az egész országot érintő kérdésekben.

Le az állammal

A jelentés az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy még mindig nagyon magas az állami újraelosztás mértéke, valamint azt, hogy ezzel összefüggésben az üzleti szereplők között még mindig nagyon sokan élnek állami megrendelésekből. „Amíg ez így van, addig nagy az esélye a klientúra kialakulásának, illetve hogy a gazdaság különböző szereplői „szekértáborokba” tömörülnek” – olvasható az üzleti tanács állásfoglalása.

Bár a gazdasági növekedést serkenti kell, a HEBC szerint ez épp a fenti okok miatt nem történhet az állami beruházások fokozásával, részben a túlságosan magas államháztartási hiány és államadósság miatt. Noha az infrastrukturális fejlesztéseket fontosnak tartják, a tanács az uniós forrásokat főként olyan területre fordítaná, ahol a pénz fenntartható gazdasági fejlődést tesz lehetővé.

Az 1998-ban alakult tanács a konkrét problémák között elsőként említette a kiszámíthatóság hiányát. „Egyre nehezebb feladat előrejelzést készíteni… a gyorsan változó és kevéssé stabil magyar gazdasági és jogi környezetben” – olvasható a topmenedzserek panasza.

Ez nem reform

A jelentés szerint a 2006-ban nyilvánosságra hozott reformterveknek kedvező volt a fogadtatása, ám a kivitelezésbe számos hiba csúszott. A költségvetési megszorítások „rossz szerkezetben, helytelen tartalommal és nem megfelelő előkészítéssel” valósultak meg. Így azokat a „gazdasági fejlődés drámai visszaesése, a versenyképesség jelentős csökkenése, a társadalmi feszültség és az elszegényedés növekedése” kísérte, holott a HEBC szerint nem kellene, hogy ezek egy reform velejárói legyenek.

A kiszámíthatóság kapcsán említi meg a jelentés az euró mihamarabbi bevezetését, mondván: azzal elmúlna a veszély, hogy az ország stabilitását spekulációval tönkre lehessen tenni. Az, hogy nincs céldátum, az üzleti körökben bizonytalanságot okoz, az ország ugyanis túl kicsi és túl érzékeny a spekulációra.

Veres szerint javul a helyzet

Veres János pénzügyminiszter szerint a kormány a következő évtől tovább javítja a magyarországi üzleti környezetet, ennek részeként a vállalkozások számára egyszerűsödik az adminisztráció az adózásban és más, gazdaságot érintő területeken, valamint várható a közterhek mértékének a csökkentése is. A pénzügyminiszter a HEBC jelentésének bemutatatóján az MTI tudósítása szerint azt mondta: az üzleti környezet javítását szolgálja a közpénzügyi törvény ősszel történő parlamenti megvitatása, várható elfogadása is, amihez reményei szerint részben sikerül megszerezni az ellenzék támogatását is. Szerinte Magyarország 2008 nyarára trendfordulóhoz érkezett, miközben a világ más részein az infláció emelkedik, a gazdasági növekedés lassul vagy megtorpant, addig Magyarországon a pénzromlás üteme mérséklődik, és úgy tűnik, beindult a gazdasági növekedés. Kiemelte: személyesen nagyra értékeli azt, hogy a HEBC nyíltan vállalja a magyar gazdasági-társadalmi életről szóló véleményét, kritikáját, nem egyszer tükröt tartva a kormánynak.

A legégetőbb gondok között említik, hogy a korrupció „Magyarországon átszövi a napi életet a feketén foglalkoztatott munkaerőtől, a csúszópénzeken keresztül, az átláthatatlan közbeszerzési eljárásokig”. Emlékeztetnek arra, hogy a korrupció 3-25 százalékkal növeli az árakat, 20-25 százalékkal drágítja a közbeszerzéseket. A feketegazdaságot egy olyan ösztönzőrendszerrel szorítanák vissza, amely a lakosságot számlával igazolható termék vagy szolgáltatás igénybevételére sarkallná, felülírnák az álszent és erkölcstelen pártfinanszírozási rendszert.

Kevesebbet kellene költeni

A konvergenciaprogramot felül kell vizsgálni, meg kell teremteni a gazdaság fejlődése és az államháztartás egyensúlya közötti optimumot, olvasható a jelentésben. Ezzel párhuzamosan szorgalmazzák az állami kiadások és az újraelosztás drasztikus visszafogását, hogy meg lehessen teremteni az adócsökkentés fedezetét.

Az adórendszer átalakításával kapcsolatban a HEBC három, újszerűnek nem mondható szempontot említ. Eszerint szélesíteni kellene az adózók körét, egyszerűsíteni kellene a rendszert, és erősíteni kellene az adóellenőrzéseket. Elsősorban a bérek magas adó- és járulékterheit faragnák lejjebb, de bajuk van a szerintük „legális adókerülésre” lehetőséget nyújtó evával is.

A jelentés az ország gyengeségei és veszélyei között említette még az oktatási stratégia hiányát, azt, hogy a képzés nem veszi figyelembe a gazdaság érdekeit. Szintén kifogásolták a túlzott bürokráciát, azt, hogy megállt a reformfolyamat. Az országra leselkedő veszélyek között említették a vásárlóerő csökkenését, a népességfogyást, valamint az immár érzékelhető munkaerőhiányt.

Bármi megakadályozható

Az üzleti tanács a problémák megoldására az egyik legfontosabbnak azt mondta jelentésében: egy „országstratégia szükséges, amely mellé oda lehet állítani a társadalom széles rétegeit, valamint politikai akarat, amely hiteles tud lenni, képes arra, hogy végrehajtsa a változásokat, és ehhez megnyerje az érdekelt feleket”.

Ennek politikai feltételeiről azt mondják: „Az ország süllyedését a demokratikusan megválasztott politikai erőknek kellene megállítaniuk… szlogenszerű intézkedések helyébe valódi, szakszerű megoldások kerüljenek. Bár a kisebbségi kormányzás erre kevés lehetőséget ad, az HEBC mégis a szakszerűséget és a szakmaiságot szorgalmazza a politika által vezérelt megoldások helyett”. Problémának tartják a tavaszi népszavazás után kialakult helyzetet, amely akár hosszú évekre elhúzódó válság kezdetét jelenti, „mivel az elkövetkező kormányok bármelyikének legelszántabb reformterveit is meg lehet akadályozni népszavazással”.