Újra gyengül a forint

Gál J. Zoltán kormányszóvivő pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: az Országgyűlés által már elfogadott jövő évi költségvetési főbb számok megfelelőek, azokon nem kell változtatni ahhoz, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljai megvalósuljanak. "Jó költségvetés készül, nincs szükség a hiány nagyobb mértékű csökkentésére. A meghatározott hiány következetes betartása a kormány egyértelmű célja." Kérdésre elmondta: "a miniszterelnök bízik a pénzügyminiszterben, ebben a helyzetben a pénzügyminisztert nem gyengíteni, hanem erősíteni kell."

A sajtótájékoztató után gyengülni kezdett a forint a bankközi piacon. A pénteki csendes kereskedés mellett záráskor 267,00/267,50 forinton jegyezték az eurót, szemben a csütörtökön este jegyzett 266,55/85 forintos árfolyammal. A bejelentés nyomán azonban fél öt körül már 269,60 forinton vásároltak eurót.

Nap közben a dollár árfolyama 220,90 és 222,90 forint között ingadozva délután 220,10/90 forinton állapodott meg, szemben az előző nap délutáni 221,00/80 forinttal. Az egy hónapos hiteleket 13,20 százalékon jegyezték az előző napinál 50 bázisponttal lejjebb, az egy éveseket pedig 30 bázisponttal alacsonyabb, 12,30 százalékos kamatra lehetett felvenni. A piacon úgy vélik, hogy nem ért véget, csak megpihent a forint elleni spekuláció, és az MNB addig nem avatkozik be, amíg az euró kurzusa 266-273 forint között marad.

Fidesz: a kormány maradjon csendben

Úgy tűnik, hogy a kormány minden megnyilvánulására erős bizalomvesztéssel reagálnak a pénzpiacok, valamint a befektetők - véli Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. "László Csaba pénzügyminiszter felelőtlen londoni nyilatkozata után ma, Gál J. Zoltán tájékoztatóját követően is gyengült a forint" - írja az ellenzéki politikus.

A Fidesz-frakció szerint felesleges "az ellenzéket riogatással vádolni, miután bebizonyosodott, hogy maguk a gazdasági élet szereplői sem bíznak László Csabában". "Az ország érdekében arra kérjük a kormány tagjait, hogy pár napig maradjanak csöndben, így segíthetik elő a legjobban a forint erősödését" - olvasható a közleményben.

Járai: NIncs pánik

Nincs pánik a pénzpiacon - jelentette ki Járai Zsigmond a HírTV gazdasági híradójában pénteken. Kicsit elbizonytalanodtak a befektetők, egyre több pénzre van szükség az államadósság finanszírozásához, a gazdaság helyzetét ma bizonytalanabbnak tartják és ezért csak magasabb kamattal hajlandók kölcsönt nyújtani, mint hat hónappal ezelőtt - tette hozzá a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Ugyanakkor leszögezte, hogy a gazdaság helyzete javul és ezt hosszabb távon a piac is visszaigazolja majd. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy nem áll szándékában lemondani, kitölti 2007-ig szóló mandátumát. Szerinte lemondása nem javítana, hanem rontana a helyzeten.

Veszélyben a magyar euró

Ebben az évben immár harmadszor indult látványos támadás a forint ellen, s ráadásul lehet, hogy ennek a harcnak még nincs vége - írja pénteki számában a Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása (WSJE). Az újság szerint a válság aligha módosítja a magyar EU-csatlakozás menetrendjét, de jól mutatja, hogy a tíz új EU-ország gazdaságának integrációja tartogat veszélyeket. Magyarország számára például a forint értékvesztése azt jelenti, hogy valószínűleg nem lesz képes eddigi várakozásainak megfelelően, 2008-ban bevezetni az eurót. Ráadásul a gazdaság újbóli erőre kapása hosszabb ideig tart majd, az infláció várhatóan nőni fog, s ez problémássá teszi a magyar költségvetési deficit csökkentését is, véli a szerző.

Túlzott bizalom, rossz gazdaságpolitika

A lap szerint a hibás gazdaságpolitikai lépések és a külföldi tőkébe vetett túlzott bizalom együttese okozta az elmúlt egy hét 5 százalékos értékvesztését, s mindez destabilizációval fenyegeti a magyar gazdaságot. A lap azt írja, hogy a Magyar Nemzeti Bank "elkeseredett lépésként" a múlt héten 3 százalékkal megemelte a kamatlábakat, de rámutat, hogy kamatlábak növelése káros a magyar gazdaságnak, s veszélyezteti a gazdasági növekedést is. "Egyes elemzők szerint a legrosszabb még ezután jön, s ugyanez bekövetkezhet Lengyelországban és Csehországban is" - olvasható az újságban. A szerző szerint a forinttal kapcsolatos idei, katasztrofális események oka részben a félig kötött magyar valutarendszerben keresendő. Ez a rendszer ahhoz az átváltási mechanizmushoz, az ERM-hez hasonlít, amelyhez minden új EU-tagországnak csatlakoznia kell majd, még mielőtt bevezethetné az eurót. A legtöbb EU-tagjelöltnek lebegő átváltási rendszere van, Magyarország viszont ERM-jellegű mechanizmust vezetett be, hogy - mint a lap fogalmaz - behízelegje magát az Európai Unió vezetőinél. A magyar válság regionális hatása egyelőre korlátozott maradt: a lengyel és a cseh valutánál egyelőre csak enyhe nyomás érződik. "Ám mihelyt belépnek az ERM-be, mindegyik országnál bekövetkezhetnek ugyanolyan spekulatív támadások, mint amilyenekkel idén Magyarországnak kellett szembenéznie" - idézi a lap egy genfi professzor véleményét.