További Magyar cikkek
A szakértőket is meglepte
A májusi adat jóval felülmúlta a piac várakozását, hiszen az előzetes felmérések 80 milliárd forint körüli deficitet valószínűsítettek. Még a a legderűlátóbb szakértő is a ténylegesnél 24 milliárd forinttal magasabbra tette a hiányt. A tegnapi adat optimizmust szülhet az állampapírpiacon, a forintot azonban eddig sem ez mozgatta - véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza.
A meglepően jó adatot részben az magyarázhatja, hogy a május 1-jei ünnep miatt a közszférában 26,5 milliárd forint májusi bért már az előző hónapban átutaltak, így ez az összeg ezúttal nem jelent meg a kiadások között. A jó számhoz feltehetően arra is szükség volt, hogy ne csökkenjenek számottevően az előző hónapban rekordszintre emelkedő adóbevételek. Az alacsony májusi deficit azért is figyelemre méltó, mert április a negyedéves áfa-befizetések ideje, májusban pedig jellemzően visszautalások növelik a hiányt.
A forinton ez sem segít
Úgy tűnik, hogy az államháztartás kedvező mutatói sem javítják a forint helyzetét. Bár árfolyama a keddi bejelentés után erősödött, ezt gyors korrekció követte. Szerda reggelre kedd délutánhoz képest az euró három forinttal erősödött, és megközelítette a 257 forintot, a dollár egy forinttal lett erősebb, és elérte a 218 forintos határt.
Elemzők szerint a forint azóta gyengül folyamatosan, mióta az MNB május végén felhagyott a 'csendes' intervencióval. Szakértők szerint ez a gyakorlat kifejezetten rossz volt, hiszen a külföldi befektetők jó része ezt úgy értékelte, hogy a jegybank nélkül a forint nem tudja tartani magát. A korábbi rossz makroadatok csak erősítették a folyamatot, és egyes külföldi elemzések már 270-280 forintos euró/forint árfolyamot is lehetségesnek tartottak. Ezen a hangulaton egy jó eredmény közlése még aligha változtat.
Kétséges, hogy tartható-e a hiány
Az elemzők nagy része szerint a gazdasági növekedés ütemének mérséklődése és a kiadások elszaladása a keddi kedvező adat ellenére is kétségessé teheti: sikerül-e tartani az idei évre kitűzött 4,5 százalékos GDP-arányos hiánytervet. László Csaba pénzügyminiszter hétfőn a bevételi oldalban rejlő tartalékokra hívta fel a figyelmet.
A gazdasági növekedés lassulása nem veszélyezteti a költségvetés bevételi oldalát, a fontos források - az áfa- és szja-bevételek - ugyanis a dinamikusan növekvő fogyasztáshoz és bérkiáramláshoz kapcsolódnak - véli a többséggel ellentétben Kovács György, a Budapest Economics szakértője. A lassulás visszafogott hatása abból adódik, hogy Magyarországon kicsi a gazdasági növekedéshez szorosan kapcsolódó vállalati adók súlya.
Jobb minősítés, kétségekkel
Nem túl bizakodóak az idei államháztartási folyamatokkal kapcsolatban a Standard and Poor's (S&P) szakértői sem. Ennek ellenére a nemzetközi hitelminősítő megerősítette tegnap a magyar adósság besorolását. A kedvező májusi szám publikálása előtt megnyilatkozó S&P szerint a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés és a kiadási túllépések miatt 2003-ban a GDP 5,5 százalékának közelében lesz az államháztartási deficit, és csak 2006-ban, azaz a tervezettnél két évvel később csökken a hiány 3 százalékra.