A PM 4,6 milliárd eurós hiányra számít

A pénzügyi számlák adatai szerint idén az első félévben az a szokatlan helyzet állt elő, hogy belföldi megtakarítások hiányában az államháztartás, a háztartások és a vállalkozások hiteligényét kizárólag külföldi forrásbevonás fedezte - állapítja meg a pénzügyi tárca legújabb gyorsjelentése. A nemzetgazdaság finanszírozási szükséglete a második negyedévben 465 milliárd forint volt, ez több mint százmilliárddal meghaladja az első negyedévit.

Összességében az idei első félévben a külső forrásbevonás igénye 2002 azonos időszakához képest két és félszeresére nőtt. A háztartások idén a hagyományos nettó megtakarító helyett nettó hitelfelvevővé váltak. Ezzel egyidejűleg a tavaly még nettó megtakarító pozícióban lévő vállalatok is újra nettó hitelfelvevők lettek, ez a beruházási aktivitás élénkülése mellett a jövőbeli fellendülés jele is lehet. A folyó fizetési mérleg romló tendenciája is a külső forrásbevonás emelkedését jelzi. Ilyen feltételek mellett fokozottan törekedni kell az államháztartás finanszírozási igényének további csökkentésére, valamint a dinamikusan növekvő lakossági hiteligény fékezésére - véli a PM.

A tárca szerint a következő években a gazdaságpolitikai döntések eredményességének egyik kulcsváltozója lehet, hogy mennyire sikerül megváltoztatni a fogyasztás és felhalmozás belső arányait. A központi költségvetés bruttó adóssága 16 százalékkal, 10 703,38 milliárd forintra nőtt október végére a 2002. decemberihez képest. A gazdaságpolitika továbbra is fontos céljának tekinti az adósságállomány és a költségvetési deficit GDP-hez mért arányának mérséklését. A jelenlegi irányadó kamatszint kérdésessé teszi azonban a további csökkenés lehetőségét - véli a gyorsjelentés. A tárca szerint 2003 végére a folyó fizetési mérleg hiánya a 4,5-4,7 milliárd euróra (a GDP 6,2-6,5 százalékára) rúghat - a NAPI Gazdaság elemzői konszenzus 4,638 milliárd euró. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában legutóbb 2000-ben volt ekkora (6,2 százalék), amikor szintén az áruforgalmi deficit emelkedése idézte el a romlást. Amennyiben az áruimport dinamikája az utolsó negyedévben nem mérséklődik, a korábban vártnál jobban bővülő kivitel ellenére a deficit elérheti az 5 milliárd eurót.