További Magyar cikkek
"Nagyon kell nézni, mint a Füles újságban" - mondja egy bennfentesnek látszó, kese hajú ember, majd elnyargal, és nem sokkal később fényképezővel tér vissza. Fölöttünk jó húszméteres magasságban helyenként 80-100 tonnás acélelemek futnak a semmibe, megérzünk valamit a világmindenség végtelenségéből, de közben nézünk nagyon, mint a Füles újságban.
Lassú világrekord
A Duna dunaújvárosi partján állunk, a Vegyépszer és a Hídépítő konzorciuma által épített leendő M8-as híd alatt. A túlparton, a dunavecsei kikötőtől délre kialakított szerelőtérből ezekben a percekben indult el a "kosárfülű ívhíd" félhivatalos elnevezést viselő acélmonstrum, hogy a folyóban egymástól nagyjából 310 méterre álló pillérek közé csusszanjon. Vagyis csusszanásról szó sincs: az önmagában 9000 tonnás, segédszerkezetekkel együtt több mint 10 600 tonnát nyomó mederhíd ugyanis percenként legfeljebb néhány centit mozdul.
Nézzen úszó hidat - klikk a képre!
Ha az úsztatás során a több mint ötven méter magas hidat stabilizáló hajódaru motorja miatt nem lenne tajtékos a víz, valószínűleg észre sem vennénk, hogy elindultak, pedig a túlpart mindössze ötszáz méterre van innen. De a motor fel-felhabozza a vizet, aztán egyszer csak a minket kísérő Szalay Tibornak, a hídépítést vezető főmérnöknek az adóvevőjéből meghalljuk a bűvös szavakat: "jó szelet", és ekkortól biztosak lehetünk abban, hogy a híd tényleg elindult.
Ezzel kezdetét vette a világrekord. Abban még semmi újdonság nincs, hogy egy hidat nem a helyén szerelnek össze, hanem a parton, vagyis a part mentén kialakított mesterséges öbölben lévő szerelőterületen, majd azt beúsztatják a helyére. Úsztatással vagy vízi szállítással készült az elmúlt években egyebek mellett a szekszárdi és az esztergomi Duna-híd, a polgári, a tiszazugi és az oszlári Tisza-híd is.
Hány kormányzati negyed lenne?
Csakhogy akkora monstrumot, mint ez, még sehol nem úsztattak természetes folyóvizen. Ha valakit nem győzött meg a 9000 vagy a 10 600 tonna, íme még két további értelmezhetetlen, de jól hangzó szám: az egész hídba - amely most úszó mederhídjának kosárfülre emlékeztető tartószerkezetét 26 elemből állították össze - 60 ezer köbméter betont és 25 ezer tonna szerkezeti acélt építettek be. Bár nem tudjuk lefordítani, hogy ennyi betonból és acélból hány családi ház, hány bicikliváz vagy hány kormányzati negyed jönne ki, a számok minket meggyőztek.
Csajozós tonnák
És valószínűleg nemcsak minket bűvölnek el, hanem a nőket is. Nem tudom, ki mennyit járt eddig autópályák, hidak, utak átadásán, vagy egyéb jelentős eseményén - mint ez a mostani úsztatás is -, de nekem mindig feltűnt, hogy az ilyen eseményeken sokkal több nő van - hoszteszek nélkül is -, mint az ember azt egy ilyen alapvetően műszaki jellegű eseményen elvárná.
Úszó híd - klikk a képre!
Lehet, hogy a mérnököknek, építés- és munkavezetőknek van egy titkos "lányok, az enyém 100 méter hosszú", vagy "az én elememben több tonna acél van" típusú csajozós szövegük, de nem vagyunk híd- és útépítők, így ez a rejtély most is megoldatlan maradt. Tény ugyanakkor: a hídúsztatás nézőinek legalább a fele most is a régen gyengébbiknek gondolt nem képviselője volt.
Hurkatöltő technológia
De visszatérve a rekordokra: a majdani M8-as leendő hídja - amely kétszer két sávos, leállósávos, egyik oldalán járdával, másik oldalán kerékpárúttal ellátott lesz - nemcsak a beúsztatott monstrum miatt világszám. Szalay Tibor legalábbis nem tud arról, hogy lenne még egy olyan hosszú acélhíd, amelyet az itt alkalmazott módon, ahogyan fogalmaz, hurkatöltőszerű technológiával építettek meg.
Vagyis először nem így mondja, hanem tolózsámolyról, teflonalátétről, a lánctalpak elvén működő hidraulikus tolórendszerről beszél, de aztán - látva bamba bölcsésztekintetünket - a műszaki szaknyelvről magyarra vált: "olyan ez az egész, mint a hurkatöltés: a pillérek közötti hetven-nyolcvan méteres távolságokat áthidaló elemeket a folyón illesztjük össze, és onnan toljuk kifelé".
Ilyen megoldást eddig legfeljebb néhány száz méteres acélhidaknál használtak, az itteni viszont meghaladja majd az 1670 métert. Ez nemcsak "hurkatöltéses" hídépítési világrekordot jelent, hanem egyúttal a leghosszabb Duna-hidak egyike jön létre.
Úsztatás csúszásban
Már persze, ha kész lesz. Erre még várni kell, előreláthatólag jövő júniusig. Eredetileg ugyan most november 30-ra kellett volna elkészülnie a teljes beruházásnak, tehát a hídnak és a hozzátartozó hat kilométernyi, az M6-ost a 6-os főúttal és a Duna bal partján a Dunavecsét keletről elkerülő, új 51-es főúttal összekötő autópályának, de a 2005 elején elkezdett építkezés több mint fél évet csúszik.
Ez leginkább a hídépítést akadályozó időjárással, a hol túl alacsony, hol túl magas vízállással magyarázható, amihez a téli jégzajlások is hozzájárultak. "Tavasszal itt még több méteres víz állt" - mutat körül Szalay Tibor a mostani vízszintnél méterekkel magasabban lévő kilátóhelyünkön, de nyomban megjegyzi: a túl kicsi víz sem jó. Ha például most tíz-húsz centivel alacsonyabb lett volna a vízállás, el kellett volna halasztani az úsztatást, de volt annyira sekély is a Duna, hogy az úszódaru a szerelőtérben nem ért fel a híd magasságáig.
Nézze meg képeinket!
Csúcsra járatás évek múlva
Most viszont minden klappol. Mire elméletben profi hídépítőkké és -úsztatókká válunk - csak a titkos csajozós szöveget nem tudjuk meg -, a mederhíd az általunk vártnál jóval gyorsabban megközelíti a jobb partot, azt, ahol mi is állunk. Mindez több mint száz ember erőfeszítésének eredménye, mondja Szalay Tibor, hozzátéve: a különböző elemeket előre gyártó, azokat a Dunán idáig elfuvarozó és a helyszínen dolgozó emberekkel együtt csaknem ezer ember munkája van az új hídban.
Amire már nagy szükség volt, még ha teljes kapacitásának a kihasználására valószínűleg jócskán várni is kell. Akkortól lesz majd itt komolyabb forgalom, ha a híd már két autópályát köt össze, vagyis a folytatása a keleti oldalon legalább az M5-ösig megépül. A csúcsra járatás pedig csak akkortól várható, ha a híd már nemcsak Dunaújvárost köti össze Dunavecsével - megszakítva az M0-s déli hídja és a dunaföldvári között még most meglévő, csaknem száz kilométeres hídtalan szakaszt -, hanem az M5-öst is az M7-essel.
Böszme nagy hordót vizionálunk
Addig még akár ezerszer oda-vissza lehetne úsztatni a mederhidat. Persze nem fogják, sőt talán már most is a tervezettnél hamarabb hagyják abba. Eredetileg ugyanis csütörtök délelőtt tíz óráig van hajózási zár a folyónak ezen a szakaszán, ám amikor a hátunk mögött hagyjuk a területet, a visszapillantóból látjuk, hogy a mederhíd, amely néhány órával korábban még csendesen a parthoz simult, már szinte teljesen keresztbe, majdani helyére fordult.
Jóleső érzéssel nyargalunk hazafelé a se eleje, se vége M6-oson: világrekord született, a szemünk láttára. Lelki szemeink már azt is látják, hogy bő fél év múlva Gyurcsány Ferenc Kóka Jánossal az oldalán és a hídépítéshez kapcsolódó ingatlanügyleteken biztosan semmit nem nyerő helyi potentátokkal a háta mögött böszme nagy hordót gurigatva felavatja az új hidat. Még az is lehet, hogy aztán nyeregbe pattannak és bicajjal kelnek át a Dunán - ez elég hihetetlennek tűnik ugyan, de azt sem hittük volna, hogy látunk tízezer tonnányi vasat a vízen, és az nem süllyed el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
