Románia
–
Ukrajna
–
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A bankok kockázatos akciókkal és könnyítésekkel próbálják fenntartani az úgynevezett hitelexpanziójukat. A lakáshiteleknél az úgynevezett hitelfedezeti ráta a korábbi 60-ról sokszor 100 százalékra nő, vagyis önerő nélkül is vehetünk lakást. Csakhogy a nemzetközi tapasztalatok szerint gyakran kerülnek bajba a törlesztésnél azok, akiknél az önerő nem éri el legalább a 20 százalékot.
A bankok hitelexpanziójuk fenntartása érdekében az utóbbi években szinte folyamatosan enyhítettek hitelfeltételeiken, de a potenciális adósokat számtalan akcióval is igyekeznek magukhoz vonzani. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint a jelzáloghitel-piaci válság - többek között - azért nem fenyegetheti a magyar bankokat, mert a hitelfedezeti ráta itt még mindig meglehetősen alacsony.
Nemzetközi tapasztalatok szerint azok a hitelfelvevők, akik a vételár 20 százalékánál kevesebb saját tőkét fektetnek egy ingatlanba, gyakrabban esnek jelentős fizetési késedelembe. Általában a 80 százaléknál magasabb hitelhányaddal jellemezhető ügyletekben kötelezővé is tették a jelzálog-biztosítást a hitel 70 százalékát meghaladó összegre nézve.
Nálunk a 60 százalékos hitelfedezeti ráta volt az általános néhány éve, ezt jövedelemvizsgálattal egészítették ki. Tisztán jelzálogalapon (amikor a fedezet nem jövedelem, hanem maga a terhelt ingatlan) legfeljebb 40 százalék erejéig hiteleztek. Ezek az arányok azonban mára alaposan megváltoztak.
Megjelentek az önerő nélküli konstrukciók, amelyeknél a ráta elérheti a 100 százalékot, az úgynevezett befektetéshez kapcsolt hitelnél (ennél a tőketörlesztési rész egy megtakarításos életbiztosítási termékbe kerül, ebből egy összegben, a futamidő végén "rendezik" az adósságot, majd elszámolnak a hitelfelvevővel) ez az arány akár 115 százalékra is rúghat.
A számok alapján a bankok kockázata jelentősen nőhetett. Ennek az sem mond ellent, hogy a banki beszámolók szerint egyelőre a lakossági hiteleknél nem emelkedett a céltartalékok aránya. Az, hogy a könnyített feltételek valójában milyen mértékben okoznak majd fizetési nehézségeket, a hitelek "beérése" (erre még jó néhány évet várni kell) után derül ki.
A hitelfedezeti ráta önmagában nem jelez mindent. Ezt ugyanis a bankok többsége a hitelbiztosítéki érték arányában számítja. Használt lakásoknál kimegy az értékbecslő (ezt kötelezően írják elő a bankok), és készít egy felmérést. Ez a piaci érték alatt akár 20 százalékkal is lehet. Ezután a hitelintézet kiszámítja a hitelbiztosítéki értéket, ami esetleg csak az előbbi ár 80 százalékára rúg.
Ezt követően egy 80 százalékos LTV a valóságban azt jelenti, hogy a bank a jelenlegi érték alig több mint 50 százalékát finanszírozza. Ez a folyamat azonban egyetlen pontján sem nyilvános, így a tényleges kockázatok széles spektrumon szóródhatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
