További Magyar cikkek
A bankok eddig elégedettek ügyfeleikkel
A hitelintézetek tapasztalatai szerint ugyanakkor a lakáshiteleknél egyelőre igen kedvező a helyzet: az árverésig jutott szerződések aránya ezrelékekben mérhető, ami töredéke a fogyasztási hiteleknél megszokott néhány százalékos aránynak. Konkrét számokról nem szívesen nyilatkoznak az érintettek, ám legtöbbjük beszámolója szerint az eddig már ténylegesen "bedőlt" szerződések száma néhány darabra szorítkozik. (Ennek alapján a végrehajtásig eljutott szerződések száma vélhetően százas nagyságrendben mozoghat az egész piacon.)
Eltérő piaci várakozások
A jövő kilátásait illetően eltérően vélekednek a piaci szereplők. Petőh Gyula, a K&H főosztályvezetője lapunknak elmondta: mindenképpen arra számítanak, hogy kismértékben emelkedik a problémássá váló lakáshitelek aránya. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy romlik az adósok átmeneti fizetőképessége, vagy az, hogy a szezonalitás miatt egyéb kiadások terhelik őket - fűzte hozzá a főosztályvezető. Petőh szerint főleg a devizaárfolyam drasztikus emelkedése idézheti elő a lakáshitelek törlesztőrészleteinek jelentős növekedését, ám az árfolyam megugrása jelenleg nem várható.
Bruder Márton, az OTP Faktoring Rt. vezérigazgatója szerint ugyanakkor nem lesz több a felmondott lakáshitel-szerződések száma, és a szakember úgy véli, hogy a tendencia változására a deviza alapú lakáshitelek számának gyors növekedése ellenére sem kell számítani. Az OTP Faktoringnál az a bevett gyakorlat, hogy ha egy lakáshitel "bedől", akkor felajánlják az ügyfélnek, hogy vagy maga értékesítse az adott ingatlant, vagy árverezzék el. Általában viszont az történik, hogy ha az adós adja el az ingatlant, akkor irreálisan magas árat kér érte, így inkább a kényszerértékesítés a jellemző. Ha az ingatlant elárverezik, akkor méltányossági okokból az OTP Faktoring Vagyonkezelő Kft. hajlandó arra, hogy az árverésen megjelenve, feljebb srófolja az árat. A kockázatitőke-társaságok megjelenésének nincs üzleti alapja - vélekedik a vezérigazgató, aki szerint jobb lenne, ha az önkormányzatok vásárolnák meg az árverésen a lakóingatlanokat. Ez viszont csak úgy lenne elképzelhető, ha jelentős kínálati lakásállomány állna a követeléskezelők rendelkezésére.