Hitelcsapdába kerülhetnek az adósok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi stabilitási jelentéséből kiderül, hogy tavaly ugyan a lakossági hiteleknél még javult is a fizetési fegyelem, aggasztó jelek azonban már akadnak. Míg ugyanis a 30 napon túli fizetési késedelmű tételeknél nem változott a lakossági és vállalati hitelek közötti arány, a 30 napon belüli késedelmes tételeknél már jelentősen nőtt a lakossági hitelek részesedése.

Problémás ügyfelek

A legnagyobb magyarországi banknál - tudtuk meg a pénzintézettől - már észlelhető, hogy romlik a jelzáloghitel-állomány minősége. Mára ugyan még csak egy százalék fölé nőtt a 30 napos fizetési késedelembe esők aránya, de az érték korábban jóval kedvezőbb volt. Nem annyira az ügyfelek anyagi problémái, hanem a fizetési fegyelem okoz csúszásokat a jelzáloghitel-részletek fizetésénél - számolt be bankjuk tapasztalatairól Nagy Gyula, a HVB Jelzálogbank vezérigazgatója.

A fizetési problémák áthúzódtak a kis összegű hitelt felvevők körére - mondta ugyanakkor Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója. Az alacsonyabb keresetűeknél különösen nagy kockázatot jelent a devizahitelek felvétele, akár úgy hogy a régebbi hitelek mellé újabbat vállalnak, akár úgy, hogy csak devizában adósodnak el, mert őket már a kisebb törlesztőrészlet-ingadozások is túlontúl megterhelik.

Sokakat félrevezethet, hogy a pénzintézetek a hosszú távú ügyfélszerzésre koncentrálva jelenleg nagyon vonzó törlesztőrészleteket alkalmaznak, amin nem változtatott az első devizás kamatemelés sem. Az új üzleteknél az éles árverseny miatt a bankok kénytelenek a kamatemeléseket a kamatmarzsuk kockázati részének a terére lenyelni - vélekedik Nagy Gyula. Ez történt a svájci frank alapkamatának emelése után is.

Kamatemelés várható

A továbbiakban azonban ez a helyzet alapvetően megváltozhat. A jelenlegi termékeknél ugyanis az árfolyam- és kamatkockázatot teljes egészében a hitelfelvevő viseli. Ha a bank nem köti referencia kamatlábhoz a viszonylag hamar átárazódó termékét - rögzíti stabilitási jelentésében a jegybank is -, akkor a romló forrásbevonási költségek teljesen átterhelhetőek a hitelfelvevőre, aki a hosszú lejáratú hitele alatt kiszolgáltatottá válik a hitelezőnek. Jelenleg az eurózónában történelmi mélyponton van a kamatszint, középtávon tehát nagy valószínűséggel kamatemelésre lehet számítani. Ennek mértéke az MNB szerint elérheti akár 1,5-3 százalékpontot is.

Ezzel párhuzamosan vagy ettől függetlenül ráadásul forintgyengülés is bekövetkezhet. A törlesztőrészletet - amely az MNB számításai szerint extrém esetben akár másfélszeresére is hízhat - emelkedését a likviditási tartalékkal rendelkező háztartások tudják elviselni. A GfK Hungária 2003-as felmérése alapján viszont a lakossági adósok 60 százaléka semmiféle megtakarítással mem rendelkezik, és ezeknek az adósoknak a fele alacsony jövedelmű. Ráadásul a háztartások vagyonában túl nagy értéket képviselnek az ingatlanok