További Magyar cikkek
A versenyhatóság 2006 decemberében indított eljárást a CIB Bank Zrt. ellen, mert észlelte, hogy a bank 2001 óta egyes reklámjaiban a fogyasztókat megtévesztő módon adott tájékoztatást hitelkártyái kamatmentes használatáról. A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH abból indult ki, hogy a kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem.
Annak is benne kell lennie a tájékoztatásban, hogy a kamatmentesség eléréséhez szükséges az is, hogy a fogyasztó a teljes tartozását megfizesse, ami alatt nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszegét, hanem a bank felé a hitelkártya-jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozást érteni kell (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege), illetve a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles.
Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad ("akár x napig kamatmentes"), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon egy nappal csökken, magyarázza közleményében a GVH.
Mivel a CIB hitelkártya hirdetései a fenti elvárásoknak nem feleltek meg, alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére – közölte a GVH. A jogsértés miatt a CIB Banknak 15 millió forint bírságot kell fizetnie. A bírság összegének meghatározásakor a versenyhatóság tekintettel volt arra, hogy a CIB a hitelkártyapiac jelentős szereplője, megtévesztő reklámjait hosszú időn át juttatta el a fogyasztókhoz, azok elkészítésére és közzétételére jelentős összegeket fordított. Enyhítő körülménynek bizonyult, hogy a banki dokumentumokból a szerződés megkötése előtt a fogyasztó megfelelő információkhoz juthatott. A GVH tekintetbe vette, hogy az eljárás ideje alatt a CIB magatartása több tekintetben is kedvezően változott.
A GVH először 2006 tavaszán indított eljárást az OTP Bank ellen, mivel feltételezte, hogy a bank 2003 októberétől nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 2006 szeptemberének végén százmillió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, piactisztítási célú vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya-hirdetések visszaszorítása érdekében. Eddig a most lezárton túl a K&H 15 millió, a Citibank húszmillió forintos, az Erste Bank kétmillió, a Raiffeisen Bank kilencmillió, a Budapest Bank 12 millió, a Cetelem Bank pedig nyolcmillió forint bírságot fizetett. Időközben kiderült, hogy az OTP az elmarasztaló GVH-határozat ellenére sem változtatott a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatán, ezért a bank november végén újabb 200 millió forintos bírságot kapott. Az OTP Bank nem értett egyet a büntetéssel és bírósághoz fordult.
Az OTP Bank fenntartja álláspontját, miszerint a GVH érvelése megalapozatlan, ellentétes az uniós gyakorlattal, eljárása és a bírság összege teljesen indokolatlan mind a megállapított jogsértésre, mind a GVH korábbi gyakorlatára figyelemmel. Ezt igazolja az a tény is, hogy a hasonló ügyekben nyolc hitelintézetre kirótt összesen 381 millió forintos bírságból csak az OTP Bank 300 millió forintot visel, jóllehet csak 2003. év őszén jelent meg a piacon hitelkártyájával, s piaci részesedése is csak 16,9%-os.
A GVH és a fogyasztóvédelmi iroda sajtóban megjelent megnyilatkozásaiban az elmarasztalás indoklása kapcsán az a téves vélemény is megjelenik, hogy „az OTP nem okult a tavalyi büntetésből: nem változtatott a fogyasztókat megtévesztő hirdetésein”. Az OTP Bank szerint ez a megállapítás nem megalapozott és a versenyhivatali határozat sem tartalmazza azt. A bank azt mondja, hogy az elmarasztaló határozatok rendelkezései alapján folyamatosan módosította reklámjait. A hirdetések tartalmazzák, hogy a kamatmentesség kizárólag vásárlási tranzakciókra vonatkozik, a teljes tartozás fizetési határidőig történő rendezése esetén illeti meg a fogyasztót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
