Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A háztartások által elhelyezett betétek tavaly január és december között összesen 324 milliárd forinttal bővültek, ez igen szerény adat ahhoz képest, hogy a háztartásoknak nyújtott hitelek teljes állománya 1075 milliárddal volt több decemberben, mint tavaly év elején. Mindez 24 százalékos bővülést jelent, a 2006-os 25,5 százalékhoz képest ez ugyan lassuló tendencia, de mint látszik: a lakosság a reáljövedelmek csökkenése és a kiigazító intézkedések egyéb hatásai miatt sem állt le a hitelfelvétellel, legfeljebb kicsit lelassított.
Az étvágy egyedül az áruhitelek esetén ment el: abból 24 milliárddal kevesebbet vettek fel év végén, mint év elején, ám a decemberi 80 milliárdos állomány még mindig magas ahhoz képest, hogy ez a legdrágább hiteltermék. A fogyasztási hiteleken belül ugyanakkor a többi – szintén nem olcsó – típus népszerűsége semmit nem csökkent, sőt: 80 milliárddal nőtt egy év alatt a személyi kölcsönök állománya, ez a 2006-os adatokhoz képest is bővülést jelent, hiszen akkor valamivel kisebb iramban nőtt az állomány.
A november/decemberi hónapfordulót leszámítva dinamikusan növekedett a gépjármű-vásárlási kölcsönök állománya is, annak ellenére, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitel-konstrukciókat egyre többen igénylik autójuk finanszírozására is. Emellett újabb ingatlanjukat és nagyobb kiadásaikat is egyre többen fizetik az ilyen típusú kölcsönökből, így az elmúlt év legdinamikusabb bővülését tavaly is a szabad felhasználású jelzáloghitel könyvelhette el.
2007 januárjában 780 milliárd volt a bankok ilyen típusú kihelyezése, nyáron elhagyta az egymilliárdot, év végén 1227 milliárdon zárt az állomány. (Az elmúlt három évben pedig majdnem meghétszereződött, hiszen 2005 elején alig 189 milliárd forint volt az ügyfeleknél.) A szabad felhasználású jelzáloghitelt – főleg devizaalapon – a kedvezőbb kamatok és kisebb havi törlesztőrészletek miatt választják egyre többen, a legtöbb ügyfél ugyanis két szempontot tekint elsődlegesnek, amikor kölcsönt akar felvenni: a THM-et és a futamidőt. A devizahitelekkel járó árfolyamkockázatot, illetve a jelzáloghitel fedezetét ugyanakkor csak kevesen mérlegelik az igényléskor.
Utóbbira a problémás, illetve a bedőlt kölcsönök arányának folyamatos növekedése a bizonyíték, előbbire pedig, hogy az új kihelyezések gyakorlatilag teljes része devizaalapú (többnyire svájci frank, ritkábban euró), így az idegen fizetőeszközben nyilvántartott tartozások lassan túlsúlyba kerülnek a forinthitelekkel szemben. Mindez hosszú távon, egy 15-20 évre felvett lakáskölcsön esetén a legkockázatosabb, az MNB adatai szerint viszont szintén egyre többen igénylik. Míg tavaly januárban a teljes lakáshitel-állomány 2737 milliárd forint volt, addig decemberre ez a szám 3100 milliárd fölé kúszott, ezen belül pedig tovább nőtt az idegen fizetőeszközben eladósodott ügyfelek száma.
Igaz, a tavalyi devizapiaci széljárás kedvezett az adósoknak, a forint ugyanis mind a svájci frankkal, mind az euróval szemben minimális mozgást produkált az elmúlt egy év alatt, és ez a gyengébb időszakokban is legfeljebb 3-5 ezer forintos többletet jelentett a havi részletekben. Kevéssé volt kedvező ugyanakkor az év eleji jelentős forintgyengülés, szakértők szerint azonban hosszú távon az idén sem kell aggódniuk, legfeljebb a tavalyihoz hasonló kisebb ingadozások várhatók. Aggasztóbb lehet viszont a hazai adósoknak, hogy a jelzálogpiaci válság közvetett hatásai a bankok forrásköltségeinek drágulásához vezethetnek, ez előbb-utóbb az ő terheikben mutatkozik majd meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
