A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) a magánnyugdíjpénztári rendszer egészét átfogó, első alkalommal elkészített költségvizsgálata szerint a nagyok költségei szűk (2,38-2,54 százalékos) sávban mozogtak a felügyelet számításai szerint, kiugrónak az Erste számíthat a maga 3,08 százalékával. Inkább a kisebb kasszák költségérzékenyebbek - mondta Marsi Erika, a PSZÁF főigazgatója.
A kicsiknél jobb a hozam
Korábban a pénztárak díjstruktúrájában a magas likviditási és működési költségek voltak meghatározók, ám ahogyan a pénztárak nőttek, ezek a költségelemek arányosan egyre kisebbek lettek, s a gyarapodó vagyon miatt vált meghatározóvá a vagyonkezelési kiadás. Marsi Erika úgy véli, semmi sem akadályozza meg a pénztárak közgyűléseit abban, hogy maximális vagyonkezelési díjat határozzanak meg. (Egyelőre az sem tisztázott, egy nyugdíjpénztár esetében etikus-e, hogy a pénztár ügyvezetése a saját cégcsoporthoz tartozó vagyonkezelőt alkalmazzon.) Visszásság a sikerdíjaknál is akadt: ezt olyan esetben is ki kellett ugyanis fizetni, amikor a reálhozam a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt negatív lett. A magánpénztári hozamokat három kategóriába sorolta a PSZÁF. Ezeket egymással összevetve látható, hogy az egészen kicsi és a nagy pénztárak jobb hozamot adnak, mint a 10-50 milliárdos vagyonnal rendelkezők.
Viselkedési torzulásokat talált a felügyelet
A PSZÁF fellépne a megtévesztő pénztári hirdetések ellen, most is van folyamatban ilyen ügy. Ezek általában a pénztári hozamokkal kapcsolatosak, megjelenhetnek valótlan hozamadatok közléseként vagy eltorzított grafikonok formájában; a nem egységesen közölt adatok olykor az összehasonlíthatóság elvét sértették. Marsi Erika tart attól, hogy a pénztárak közötti verseny erősödése olyan "viselkedési torzulásokat" eredményezhet, mint a tagtoborzás, vagyis a tagok egyik pénztárból a másikba való átléptetése.Ezek ellen a felügyeletnek nincs sok eszköze azon kívül, hogy bízik a nyilvánosságban és ajánlásokat tesz közzé.