Hétfőn döntött az Alkotmánybíróság a házipénzáradóval kapcsolatos beadványokról, a költségvetésnek ötmilliárd forintos bevételt jelentő adónem ügyében a Fidesz és az Adótanácsadók Egyesülete is a testülethez fordult. A határozatról történt döntés után a bíráknak öt napjuk van esetleges különvéleményük kifejtésére, így a határozatot csak jövő héten hozzák nyilvánosságra: a Népszabadság azonban úgy tudja, a testület többségének véleménye szerint nem állja ki az alkotmányosság próbáját a jogszabály.
A Népszabadság emlékeztet: a meglehetősen szűk szavúra sikeredett adószabályt anno kettős indoklással látta el a pénzügyi kormányzat. Egyrészt a készpénzes fizetés visszaszorítására (vagyis a bankkártyás, banki átutalásos fizetés ösztönzésére) hivatkoztak, másrészt arra, hogy az indokolatlanul felgyülemlett házipénztár a cégek, cégtulajdonosok egyfajta vagyonát rejti, s így a vagyonadóztatás elve alapján lehet azt bevonni a közteherviselésbe.
A parlament által elfogadott végső normaszöveg alapján a törvény eleve elismer egy készpénzkészletet - minimálisan 300 ezer forintot, de ha a cég éves bevételének 0,8 százaléka ennél több, akkor ezt a nagyobb összeget -, ami nem képez adóalapot. A cég átlagos napi készpénz-záróegyenlegének ezt az összeget meghaladó része után kell megfizetni a továbbra is 20 százalékos házipénztári adót.
Az új adónemet illetően egyebek között azt kifogásolták a beadványozók, hogy az többnyire nem vagyont és/vagy jövedelmet adóztatna.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
