További Magyar cikkek
Süth Miklós országos főállatorvos az Indexnek elmondta, a termékek eredete ismeretlen volt, a tárolásuk sem volt megfelelő, ezért a Csongrád megyei állategészségügyi hatóság elrendelte a portéka megsemmisítését. A rendőrség és az állategészségügyiek még vizsgálják, kik hagyhatták a húst a marhatelepen. Az sem kizárt , hogy a tettesek egyszerűen azért dobták ki az árut, mert sajnálták a kilogrammonként 43,2 forint plusz áfa díjat annak szabályos megsemmisítésére. Magyarországon 2006. január 1-jétől tilos elföldeléssel ártalmatlanítani az állati eredetű hulladékokat, az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. pedig ennyit kér a lejárt szavatosságú vagy más miatt veszélyes áruk ártalmatlanításáért.
Veszélyes marhahús a budapesti piacokon
A szentesi eset néhány napon belül már az ötödik. Az első február 16-án történt, amikor az állategészségügyi szolgálat Somogy megyei állomása egy vadfeldolgozó üzemben 10 tonna Németországból és Lengyelországból származó, láthatóan és érezhetően jelentős elváltozást mutató vaddisznó szalámihús-alapanyagot foglalt le. A múlt héten a legnagyobb tétel április 23-án akadt fenn a hatóság hálóján, a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakemberei és a rendőrség járőrei több mint négy tonna marhahúst, illetve belsőséget találtak egy XI. kerületi piacon engedély nélkül működő nagykereskedésben. A hús szlovák eredetű volt, a belsőségek származása azonban tisztázatlan. "Az albertfalvai telephely körülbelül egy hete működik, a vállalkozó onnan terítette az áruját" - mondta az Indexnek Helik Ferenc, a fővárosi állategészségügyi hatóság igazgatóhelyettese, hozzátéve, hogy a portéka nem volt romlott, és az azt előállító szlovák cég valószínűleg teljesen vétlen az ügyben.
A bontáshoz és a tároláshoz szükséges engedélyek, az eredetet igazoló papírok hiányosságai, és a hely higiéniai állapota miatt azonban ezt az árut is megsemmisítették. Még nem tudni, a nagykereskedő a zárolás előtt adott-e el a húsból más forgalmazóknak. Pénteken az állategészségügyiek két másik fővárosi piacon is zároltak kisebb mennyiségű, 20-30 kilogrammnyi gyanús marhahúst, ám az nem az albertfalvai kereskedőtől származott.
Romlott árut csempésznek az országba
|
Február 21-én a hatvani rendőrjárőrök figyeltek fel egy gyanús szlovák és egy magyar rendszámú teherautóra, egy napra rá pedig a győri vámhivatal mélységi ellenőrző csoportja riasztotta a hegyeshalmi határátkelőhöz a mosonmagyaróvári főállatorvosi hivatalt. A hatvani rendőröknek az szúrt szemet, hogy szokatlan helyen, egy benzinkút mellett rakodnak át 400 kilogrammnyi sertéshúst egy szlovák rendszámú kocsiból egy magyarba. A Heves megyei állategészségügyi szolgálat szakembere megállapította, a hús büdös, emberi fogyasztásra alkalmatlan, származása kétséges, és a hűtőberendezés nélküli szlovák teherautóban egyébként sem lehetett volna szállítani. A rendőrség végül két szlovák és egy Hajdú-Bihar megyei magyar állampolgár ellen indított eljárást rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával.
Egy hűtőberendezés nélküli kisteherautó ébresztette fel Hegyeshalomnál is a vámosok gyanakvását. A járműben 1200 kilogrammnyi, jórészt lejárt szavatosságú, felengedett mirelit készételt, például hússal, hallal, rákkal töltött tésztaféléket, valamint baromfi- és sertéshúst találtak. Öröm az ürömben, hogy a portékát állítólag nem akarták Magyarországon forgalomba hozni. Azt eredetileg osztrák vásárlóknak szánták, a szállító pedig csak azért hozta vissza Magyarországra az egyébként veszélyes hulladéknak minősülő, romlott élelmiszert, hogy megsemmisítse. Mivel a szállító az ehhez szükséges behozatali engedélyekkel nem rendelkezett, ellene a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az állategészségügyi hatóság szakhatósági véleménye alapján a hulladékgazdálkodás előírásainak megsértése miatt tett feljelentést.
Hathatós hatóságok
A botrány-sorozat a főállatorvos szerint nem kizárólag azt jelenti, hogy mostanában több a veszélyes áru. "Hasonló nagyságrendben vonunk ki élelmiszereket a forgalomból, mint korábban" - állítja Süth Miklós, aki szerint a mostani lebukás-sorozat főleg annak tudható be, hogy tavaly ősz óta az állategészségügy szervezettebben működik együtt a rendőrséggel és a vámhatósággal, ezért hatékonyabban deríti fel az eseteket. Az állategészségügyiek idén is egész évben egy programterv szerint ellenőrzik az élelmiszer-előállító és -forgalmazó helyeket, igaz vannak időszakok, amikor néhány termékre nagyobb figyelmet fordítanak.
A karácsonyi akciók sikerén felbuzdulva idén már húsvét előtt is célzott ellenőrzéseket tartanak, vagyis február elejétől április közepéig a szezonális slágertermékeket, hús- és a húskészítményeket, üreges csokoládéfigurákat, illetve a tojást gyakrabban ellenőrzik. A húsvéti akció első három hetében 3475 élelmiszergyártó és -forgalmazó cégnél járt a hatóság, 33572 mintát vizsgált be, amiből 855 tétel akadt fenn a rostán. A kifogásolt termékek közül 250-et találtak veszélyesnek, amit azonnal ki is vonták a forgalomból. A többi esetben a hatóság apróbb szabálytalanságok, például egészségre ártalmatlan esztétikai problémák, vagy a jelölés miatt hiányosságai miatt marasztalta el a vétkeseket.