További leszakadás várható

Tíz év telt el azóta, hogy néhány EU tagállam arra szánta el magát, hogy megalakítja az euró övezetet, amely ma már 15 tagot számlál. A mostanra három újonnan csatlakozott tagállammal (Szlovénia, Ciprus, Málta) és egy potenciális tagjelölttel (Szlovákia) rendelkező euró övezet immár tizedik születésnapját ünnepelte. Így mérlegre kerülhettek az eddigi fejlemények, és tekintettel arra, hogy egyelőre nem látszik Magyarország csatlakozásának mikéntje, feláldozott lehetőségként foghatóak fel. Ezek az eredmények természetesen nem hozhatóak száz százalékig összefüggésbe az euró bevezetésével, de annak direkt és indirekt hatásai összességében mindenképpen pozitív mérleget mutatnak fel.

1. Az euró övezetben lévő tagországok árai jelentősen konvergáltak, tekintettel a könnyebb összehasonlíthatóságra, az árfolyamátváltásból és az árfolyamok ingadozásából eredő költségek csökkenése miatt. Az ár-transzparencia a konvergencián keresztül áthelyezte a hangsúlyt az ár alapú versenyképességről az egyéb tényezőkön (minőség, költség, technológia, vállalatműködési hatékonyság stb.) alapuló versenyképesség javulás irányába.

2. A stabil fizetőeszköz hatására az euró övezetben lévő országok inkább rövid távú árszintigazodása után alacsony inflációt tudtak és tudnak jelenleg is felmutatni, ami kifejezetten kedvez a vállalatok és egyének gazdasági kalkulációjának, de előnyös a szegényebb polgárok számára is. Az alacsony infláció további előnyeit minden tankönyv kiválóan ecseteli.

3. A kamatok eurózóna-szerte jelentősen mérséklődtek, aminek köszönhetően a hitelekhez való hozzáférés feltételei jelentősen javultak, nem beszélve az államadósság finanszírozásának javuló feltételeiről, hozzájárulva jelentős források felszabadulásához a gazdaság számára.

4. Természetes következménye volt az egységes valuta övezetnek a jobban integrált pénzügyi piacok kialakulása is, amely pedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja és intézményi feltétele. A tőke így könnyebben meg tudja találni a megfelelő megtérülés helyszínét, nem beszélve a gazdasági szereplők forráshoz való hozzájutási kondícióinak javulásáról.

5. Az euró övezeti tagsággal erősen összefüggő Stabilitási és Növekedési Egyezmény a sok vita ellenére jelentős javulást eredményezett az euró övezet országainak államháztartási egyenlegeiben és adósságmutatóiban, még ha vannak is kivételek. Ráadásul ezen relatíve kemény költségvetési korlát a tudatosabb költségvetési tervezés (fiskális intézmények és szabályok), valamint az államháztartás szerkezetét érintő reformok beindításához vezettek, amelynek talán egyik legszembetűnőbb következménye a foglalkoztatás növekedése volt.

6. Az euró a világ egyre nagyobb részében válik vezető valutává, számos ország állította át elszámolásait, gazdasági szerződései megkötését euró alapú kalkulációra, ami az euró országok nemzetközi kereskedelmi feltételeinek előnyére válik. De az euró övezeti országok közötti kereskedelem is tovább élénkült, hiszen 1998-2006 között az export és import együttes nagysága az övezeti GDP 26 százalékáról 31 százalékára nőtt.

7. Végül fontos megemlíteni, hogy pusztán maga az euró övezeti csatlakozás feltételeinek való megfelelés is olyan horgonyt jelentett ezen országok számára, amely kedvezően hatott a növekedésre, az intézményekre és szerkezet átalakításra.

Nekünk nem kell?

Érdekes, hogy ezen előnyök viszont egyre kevésbé vonzóak a közép-kelet európai országok számára, igaz ennek számos elfogadható magyarázata is van, többek között a rugalmatlan munkaerőpiacok, a konvergencia lelassulásától való félelem stb.

Egy biztos, hogy e potenciális előnyök és az euró zónába való belépés folyamatával járó reformok, intézményi átalakulás elszalasztásáért jelentős árat fizethet Magyarország. Ennek pedig oka mindenképpen a 2002-től fellazuló költségvetési politika, elszalasztva éppen a jó nemzetközi konjunktúrából adódó államháztartási kiigazítás lehetőségét. Most olyan (pénzpiaci és konjunkturális) környezetben kéne megtenni a szükséges lépéseket, amelyek nem nevezhetőek ideálisnak. A jelenlegi bizonytalan - de jure, de nem de facto kisebbségi kormányzás - politikai feltételek pedig inkább az euró irányába mutató intézkedések felpuhulását vetítik előre.