Gellért, Mercédesz
12 °C
22 °C

Az EU védi Romániát és Bulgáriát

Bulgária és Románia folyó fizetési mérlege rekord magasságokba szökött az elmúlt időszakban, főként a külkereskedelmi mérleg romlásának köszönhetően. A két gazdaság mégis tartósan növekszik, a piac "elnézi" a külső egyensúlytalanságot – az ICEG European Center

A tavalyi rekordnagyságú folyó fizetési mérleghiány után 2008-ban is folytatódik a külső egyensúly romlása a 2007-ben csatlakozott délkelet-európai gazdaságokban. Bulgáriában az év első negyedévében a folyó fizetési mérleg hiánya elérte az 1.7 milliárd eurót, amely már most az éves becsült GDP 5,1 százaléka.

Romániában az első háromhavi adat alapján a folyó fizetési mérleg hiánya elérte a 3,5 milliárd eurót. Mindkét adat nominális értékét nézve növekedett az egy évvel korábbi azonos időszaki adathoz képest, igaz, a relatív mutatókat tekintve inkább stagnálás volt tapasztalható. Azonban éppen a tavalyi rekord magas értékek miatt ez egyben azt is jelenti, hogy idei évben is várhatóan marad a jelentős külső egyensúlyhiány.

Folyó fizetési mérleg alakulása Bulgáriában és Romániában (a GDP %-ában)

2007-ben a bolgár és a román folyó fizetési mérleg hiánya elérte a GDP 21,5%, illetve 14%-át. Mindkét mutató magasnak nevezhető, és mindkét esetben a külkereskedelmi mérleg erőteljes importtöbblete okozta a hiányt. Bulgária esetében az áruforgalmi mérleg hiánya a bruttó hazai termék 25,5%-át is elérte, amelynek a folyó fizetésre gyakorolt negatív hatását a szolgáltatások egyenlege - a turizmusból származó bevételeknek köszönhetően - képes volt valamelyest mérsékelni.

A tendencia 2008 első hónapjaiban sem változott, továbbra is az erős importkeresletnek köszönhető a külső egyensúlytalanság. Az import jelentősége tehát nem csökken, amely az élénk belső keresletnek köszönhető. Mind a fogyasztás, mind a beruházások az importot növelik. A fogyasztás esetében megemlítendő, hogy az elmúlt időszakban a jövedelmek erőteljes növekedésen mentek keresztül. 2007-ben a román átlagbérek több mint 30%-kal növekedtek. Az átlagbér ma már 500 euró felett van, és egyre inkább felzárkózik a többi új tagállam átlagbéréhez. 2008 elején a minimálbért 28%-kal emelték és annak további emelése várható. Mindez jelentős vásárlóerő-bővülést jelent, amelynek nagy része importot generál.

A nagylelkű jövedelempolitika mellett a hitelek nagysága is erőteljes bővülésen ment keresztül e két országban. Bulgáriában a 2006-os lassulás után 2007-ben ismét 50%-kal növekedett a lakossági hitelek nagysága, és ez a növekedési ütem folytatódott a 2008-as év első hónapjaiban is.

A fogyasztás mellett a beruházás is jelentős importkeresletet növelő tényező maradt. Mind Bulgáriában, mind Romániában a beruházások a növekedés egyik meghatározó motorja. A beruházási ráta 2007-ben elérte a GDP 30%-át. Ezek a beruházások szintén jelentős mértékben finanszíroznak importtermékeket. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy a külföldi közvetlen tőkebefektetések értéke csökkent 2007-ben, és 2008 első hónapjaiban is. Vagyis a folyó fizetési mérleg növekvő hiányát a külföldi tőkebefektetések egyre kisebb mértékben képesek finanszírozni.

Hiába a növekedés

E két országban tehát a magas gazdasági növekedés ellenére - vagy részben éppen azért - vannak kihívások. Az infláció mellett a külső egyensúly hiánya okozza a legnagyobb makrogazdasági fejtörést. Az elmúlt évek növekedési pályája ebben a formában nem fenntartható. Nem meglepő, hogy a román nemzeti valuta az elmúlt évben jelentős mértékben meggyengült, hiszen a külföldi szereplők bizalma megrendült a romló külső egyensúlyi adatokat látva. Azonban nem lett ezen túlmenően semmi komolyabb következménye a magas külső hiánynak. A tapasztalatok szerint azonban a piac általában megbünteti a fenntarthatatlanul magas folyó fizetési mérleghiánnyal rendelkező országokat. E két ország esetében azonban jelentős előnyt jelent, hogy immár az EU tagjai.

Az EU védőgyűrűje - úgy tűnik tehát, - Bulgária és Románia esetében is működik, ahogy Magyarország esetében is működött a korábbi évek rossz államháztartási teljesítménye idején. A piac úgy tűnik, jobban tolerálja az ilyen kilengéseket, amennyiben az érintett ország tagja egy, a nemzetközi piacokon jó hírnévvel rendelkező közösségnek.