További Magyar cikkek
Hét napig tartó egyeztetés után közzétette hazánkról készített jelentését a Nemzetközi Valutaalap (ínyenceknek angol eredetiben is). A vizsgálatot követő zárómegállapításokat ismertető Ashoka Mody, az IMF igazgatóhelyettese azt emelte ki: az átfogó, mély fiskális konszolidációs program jó fogadtatásra talált, a folyamatban lévő intézkedések a következő két évben segítik a konszolidáció elmélyülését.
Ez azonban nem elég, a már megtett jelentős intézkedések ellenére változatlanul kemény munkát feltételező kihívások előtt áll az ország – tette hozzá Mody. Az IMF-vezető szerint a pénzügyi sérülékenység ellenére korai lenne győzelemről beszélni, a reformokat folytatni kell, és újakat is el kell kezdeni.
Azt hiányolják, amit tavaly is
Az államháztartás az év első négy hónapjában – önkormányzatok nélkül – 745,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium prognózisa április végére 753,4 milliárd forintos deficittel számolt. Az államháztartás április végi hiánya a GDP 2,9 százalékát érte el. A négy havi prognózis a GDP 3 százalékának megfelelő hiányt jelzett előre.
A valutaalap kifogásolta, hogy a családtámogatások és a lakásépítési támogatások, valamint az önkormányzatok területén még el sem kezdődtek a reformok (ezeket már a tavalyi jelentés készítésekor is sürgette az IMF). Ezeken a területeken új generációs intézkedésekre lesz szükség, de az egészségügyi szektor átalakítása sem ért véget, foglalkozni kell például a kórházak átszervezésével és vállalatirányítási alapra helyezésével – mondta Mody.
Az adórendszer átalakításáról az IMF igazgatóhelyettese a magyar hatóságokkal egyetértésben azt mondta: azért, hogy fenntarthatóak legyenek az eddig elért fiskális eredmények, adócsökkentésre egyelőre nincs lehetőség. Lehetőség, sőt szükség van azonban az adórendszer egyszerűsítésére, bizonyos súlypontok áthelyezésére. Így az ingatlanadó bevezetését üdvözli az IMF, átalakítaná az szja bonyolult rendszerét – de nem támogatja az egységes szja-kulcs bevezetését –, szélesítené a vállalati adóalapot, és növelné a fogyasztással kapcsolatos adókat, az élőmunkát terhelő adók csökkentése érdekében.
Az árfolyamsávot eltörölni
A valutaalap szerint indokolt lenne a forint árfolyamsávjának eltörlése is. Erről Karvalics Ferenc, a jegybank alelnöke újságírói kérdésre azt mondta: ismerték már korábban is az IMF véleményét, de az nem változtatja meg a jegybanki álláspontot. Az IMF szerint a középtávú inflációs kilátások jók, de kérdéses, hogy a kiigazításból származó inflációs hullám elérte-e már a csúcsát. Ha igen, el lehet kezdeni a kamatszint csökkentését.
A valutaalap szakértői nagyon valószínűnek nevezték, hogy az infláció az MNB által előrejelzett kereteken belül marad a következő 18 hónapon belül. A deficitcélok teljesülésének már vannak kockázatai, ráadásul ha teljesülnek is a 2008-as és 2009-es célok, akkor is nagyon magas lesz hazánkban az újraelosztás, az államadósság és az államháztartási hiány szintje. A köztartozások szintje a valutaalap szakértői szerint a mostani 66 százalék közelében marad a következő években is.
Az IMF jelentése a kormányzat előtt álló kihívások egy részét egyenesen félelmetesnek nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bérbefagyasztásokkal kapcsolatban komoly bizonytalanságok maradtak.
Aggódnak miattunk
Aggasztónak tartja az IMF, hogy a magyar gazdaság lelassulhat. Az aggály alapja, hogy 2005 eleje óta, amikor az európai gazdaság erősen kezdett növekedni, a magyar gazdaság stagnált, majd gyengülni kezdett. A lassulásnak hosszabb távú jellemzői vannak, bár azt látják, hogy az részben összefügg a meghozott kiigazító intézkedésekkel – mondta Mody.
Az angol nyelvű jelentésben úgy fogalmaznak, hogy a pénzügyi kormányzatnak ellensúlyoznia kell egy alacsony növekedési csapda lehetőségét. Mindazonáltak a valutaalap 2007-re 2,7 százalékos, míg 2008-re 3 százalékos GDP-növekedés progonosztizál, ami magasabb, mint amennyire az Európai Bizottság számít.
Ahhoz, hogy a növekedési potenciált fenn lehessen tartani, nemcsak fiskális intézkedés kell, hanem a piacok számára vonzó állapotot kell teremteni, vélekedik az IMF. Ennek érdekében nemcsak a fiskális politikában kell folytatni a reformokat, hanem javítani kell a gazdasági-befektetői környezet is.
Bár az ország tett jelentős lépéseket, a valutaalapnál úgy érzik, a többi ország gyorsabban halad, mint hazánk. A jelentésben azt írják, hogy Magyarország a versenyképességi ranglisták végére került mind uniós, mind közép-európai összevetésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
