8 százalék az infláció, decemberben is sikerült rontani

2008.01.15. 11:49
Éves szinten 6,5 százalékos inflációról szóltak a 2007 elején készült elemzői felmérések: a konszenzus ugyan az ősszel már folyamatosan emelkedett, de a 8 százalékos, a KSH által ma közzétett éves adat minden várakozást felülmúl. Az év utolsó három hónapjában a korábban várt csökkenés helyett folyamatosan emelkedett a pénzromlás üteme, tovább csúszhat a jegybanki kamatcsökkentés. Januárban pedig még tovább emelkedhetnek az árak.

Az irány nem, a mérték legalábbis kisebb meglepetést jelent a decemberi inflációs adatokban: azt már az elemzők sem várták, hogy – elsősorban az olaj- illetve az élelmiszerárak emelkedésének köszönhetően – az év eleji számításoknak megfelelően 2007 végén jelentősen csökken majd az infláció. Ugyanakkor a decemberi adatokra vonatkozó előrejelzések 7,2 százalék körüli pénzromlásra vonatkoztak, ehhez képest a tavalyi év utolsó hónapjában 7,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2006 decemberében.

Az éves infláció így kereken nyolc százalékos lett a KSH közlése szerint. Ez különösen annak fényében sok, hogy az év elején még 6,5 százalékról szóltak az elemzői előrejelzések. A 8 százalékos adat egyben azt is jelenti, Európában, nem meglepetésre, alighanem dobogós lesz az adatok összesítését követően a magyar infláció. Igaz, az élelmiszerár-sokkot és az olajárak radikális emelkedését az év végére majd mindenütt emelkedő trendet mutató pénzromlás kísérte.

A vártnál magasabb adat ellenére nem módosította idei előrejelzését Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint 2008 végére 5 százalékosra csökkenhet a pénzromlás üteme. Hangsúlyozta azonban: ezzel a várakozással ő eleve kicsit a piaci konszenzus felett állt. A decemberi, a várakozásokat meghaladó adatok mögött a szakértő szerint elsősorban az üzemanyagárak emelkedése áll, amelyek a várt 0,7 százalék helyett 2 százalékos emelkedést mutattak hó/hó alapon. Ugyanakkor kiemelte azt is: a világszerte emelkedő infláció az importált árukon keresztül is beszivárog Magyarországra, ennek hatását a jegybank is új aggasztó tényezőként kezelheti.

Ugyanakkor az üzemanyagárak emelkedés elkerülhetetlenül megjelent volna a hazai inflációban, most viszont úgy tűnik, hogy ez a vártnál korábban megtörtént, ez javíthat majd az idén januári adaton. Ugyanakkor a januári pénzromlás körül ma még óriási a bizonytalanság: bár a hatósági árak többségének emelkedésének mértékével, a közlekedési tarifák emelkedésének hatásával már lehet kalkulálni, az, hogy a szolgáltatások ára mennyire emelkedik, hogy az élelmiszerárak emelkedése milyen mértékben szivárog át például a közétkeztetésbe vagy az éttermi szolgáltatások árába, csak becsülni lehet.

Épp ezért ma még az sem világos, vajon januárban lehet-e hó/hó alapon trendforduló, azaz megállhat-e az infláció emelkedése. Barcza György szerint a piaci várakozások ma 6,8-7,5 százalék között szórnak, friss elemzői konszenzus még nem készült.

A szakértő szerint aggasztó, hogy a havi adatokat szezonálisan kiigazítva és évesítve már az látszik: hiába csökkent például a tartós fogyasztási cikkek ára decemberben 0,1 százalékkal, éves szinten ezek emelkedésére lehet számítani. A portolio.hu kommentárja ugyancsak azt emeli ki: az inflációs folyamat tartósságára utal az is, hogy a maginfláció szintén emelkedett. Különösen az adhat okot az aggodalomra, hogy a jegybank által is figyelt negyedéves évesített index immár 6,6 százalékon áll. A mutató úgy értelmezhető, hogy amennyiben a tartós infláció szempontjából meghatározó jelentőségű termékek ára úgy emelkedne egy éven keresztül, ahogy azt az utolsó három hónapban tette, akkor ennyi lenne a maginfláció.

Emelhetne is a jegybank

Ha nem is jelentős mértékben, de a forint gyengülésével reagált a piac az inflációs adatra. Az euró ára a reggeli, 253 forint alatti szintről néhány óra alatt 253,60 fölé kúszott. Barcza György szerint ez egyben azt is mutatja: nem elég erős a magyar jegybank anti-inflációs politikájának hitelessége. Az elemző Csehországot hozta példaként, ahol a novemberi és a decemberi adat szintén gyengébb lett a vártnál, de a korona e hírre erősödött, hiszen erősödtek az eurózóna kamatszintjétől egyébként elmaradó cseh kamat emelésével kapcsolatos várakozások.

Itthon azonban még most is az látszik, hogy egy 0,25 százalékpontos kamatvágást sem árazott ki teljesen a piac hozamok alakulásából. Azaz, miközben az infláció alakulása nyomán akár indokolt is lehetne, kamatemelésre nem számítanak Magyarországon.

A csökkentés elhalasztására azonban igen. Míg tavaly év elején 7, vagy akár 7 százalék alatti kamatszintet vártak többen decemberre, a csökkentési pálya év közben csúszott, majd az ősszel 7,5 százalékon megállt. A CIB és a Citibank elemzői, Bebesy Dániel és Gárgyán Eszter most egyaránt úgy vélekedtek az inflációs adatra reagáló gyors kommentárukban: az első negyedévben maradhat a szigorú monetáris politika, a csökkentésre az első három hónap eltelte után van legkorábban esély. Bebesy Dániel szerint a jegybank számára a januári inflációs adat kiemelten fontos lehet, hiszen ez alapján derülhet ki, milyen mértékű a szolgáltató szektor hagyományosan év elejére időzített áremelése.